Augusztus közepén látott napvilágot a hír, miszerint az ukrán katonai hírszerzés egy erős Nvidia Jetson Orin számítógépet talált Oroszország új, S-71 Monochrome típusú, levegőből indítható cirkálórakétájában. Az ukrán védelmi minisztérium alá tartozó Hírszerzési Főigazgatóság (HUR) közlése szerint a chipet augusztus 12-én fedezték fel, és arra utalhat, hogy Moszkva mesterséges intelligenciát is használ az új rakétáiban.
A dolog több szempontból is problémás. Egyfelől megnyitja a kérdést, hogy a szankciók ellenére Moszkva miként juthatott hozzá az amerikai technológiához, másrészt pedig ott van az a szempont is, hogy a mesterséges intelligencia bevetése egy háborúban, főleg olyanban, amely önállóan is képes megkeresni a célpontját, mennyire számít háborús bűncselekménynek.
Amíg a Nyugat ezen dilemmázik, addig úgy tűnik, az oroszokat kevésbé foglalkoztatják ilyen morális kérdések. A The New York Times hosszú heteken át tartó nyomozás után augusztus 24-én írt arról, hogy egy amerikai fejlesztésű AI-chip irányította azt az orosz drónt, amely szintén önállóan választott célpontot, és ami három ártatlan ukrán civilt ölt meg. Az AI Radar azt írja, ezzel ez lett a világon az első, nyomozati munkával is bizonyítható esete, amely során egy mesterséges intelligencia által vezérelt teljesen autonóm drón embert ölt.
A kis, motoros repülőgépre emlékeztető orosz drón július 6-án jelent meg Zaporizzsja felett.
https://hvg.hu/tudomany/20260720_orosz-ukran-haboru-iranytu-dron
A törmelék és a szemtanúk által rekonstruált eseménysor szerint a drón egy benzinkút felé tartott, de nem tudta megkerülni az előtte lévő háztömböt, amelynek a vége az lett, hogy az által hordozott robbanófej az éppen fedezéket kereső civilek közelében robbant fel.
A három áldozat Tetjana Bubinec, egy 18 éves, a Zaporizzsjai Nemzeti Egyetemen számvitelt tanuló diáklány – őt a kórházban nyilvánították halottá –, a 41 éves Olekszij Szvirin és a 48 éves Roman Karpij. Ő szintén az eset után halt bele a sérüléseibe.
A drónt a gépi látást használva egy neurális háló irányította: a kamera képét a fedélzeti AI dolgozta fel és elemezte valós időben. Az ilyen rendszerek a betanított mintázatok alapján azonosítják, hogy épp mit látnak: utat, épületet vagy épp egy robbanásveszélyes tartályt.
A drónt az ember csak az induláskor irányította, vagyis elindította a benzinkút felé, onnantól kezdve viszont már saját maga döntött a repülési útvonalról és a becsapódás szögéről is. A gép ennek értelmében nem emberek megtámadása mellett döntött, hanem egy navigációs hibaként csapódott a társasházba, ami végül a három civil halálát okozta. A dolog azonban ugyanolyan nyugtalanító, mintha az előbbi történt volna.
https://hvg.hu/vilag/20260807_buszsofor-lipcsei-repter-robbanoszeres-dron
A vizsgálatok alapján ebből a drónból is az Nvidia Jetson Orin nevű miniatűr számítógép került elő – írja az AI Radar. Ezt kifejezetten alacsony fogyasztású eszközökbe – drónokba, robotokba – szánja az amerikai gyártó.
A szakemberek megtalálták a gépen azokat a bizonyítékokat is, amelyek azt mutatták, hogy a drón indítója feltöltötte a benzinkutat tartalmazó térképet, valamint egy kódrészletet is, ami a propántartály felismerésre tanította be a rendszert.
A támadást az orosz Molnyija nevű drón hajtotta végre, ami a leggyakrabban használt drón az orosz hadseregben. A szerkezet olcsó, a hatótávolsága 30 km, a repülési ideje pedig legfeljebb 40 perc, és úgy tervezték meg, hogy egyszer felhasználható legyen. Végsebessége 80 km/h.
Hogy pontosan ki gyártja, nem tudni, de azt az ukránok már a korábbi nyomozások során kiderítették, hogy az orosz drónban egy kínai akkumulátor és kínai panel van, amire az amerikai AI-chipet szerelték. Az oroszok naponta 30-50 drónt vethetnek be, hogy tanítsák vele a mesterséges intelligenciát.
Az ukránok hálókkal és ponyvákkal igyekeznek védekezni ellene. Utóbbi arra kell, hogy megzavarja az AI képfelismerő algoritmusát, és így célt tévesszen.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
