Kétnapos tanácskozást tartanak Brüsszelben az uniós mezőgazdasági és halászati miniszterek, amelyen a 2027 utáni közös agrárpolitika, az európai mezőgazdasági piacok helyzete és az idei súlyos aszálykárok is napirenden vannak. Bóna Szabolcs agrárminiszter a tanácskozásra érkezve elmondta, az egész európai kárkezelési rendszert és a mezőgazdasági tartalékalapot újra kellene gondolni.
Alapvetően olyan aszálykár érte Magyarországot és a magyar gazdálkodókat, amit egész egyszerűen pénzzel szinte lehetetlen kompenzálni
– mondta Bóna Szabolcs. Hozzátette: az aszályhelyzetet ezért csak részben lehet kártalanítással kezelni, ugyanakkor Magyarországnak az uniós tárgyalásokon is vannak ezzel kapcsolatos konkrét felvetései. Bóna szerint nem pusztán az idei károk enyhítéséről kellene beszélni, hanem alapjaiban kellene újragondolni az európai mezőgazdasági kárkezelést.
A magyar agrárminiszter szerint az idei károk nagyságát jól mutatja, hogy már több mint másfél millió hektárra érkezett aszálykár-bejelentés Magyarországon, miközben a bejelentési időszak még nem zárult le. A végleges terület ennél is nagyobb lehet.
A kár értéke is jelentős. Bóna Szabolcs szerint az egész magyar agrárágazatot érő veszteség – amely részben az aszályból, részben a piaci hatásokból adódik – jelenleg mintegy 600-800 milliárd forintra tehető, de
nincs az a mennyiségű pénz, amivel ezt kompenzálni lehetne.
A Tanács háttéranyaga szerint a miniszterek megbeszélésén szó lesz célzott intézkedésekről, a gazdálkodók számára biztosítható rugalmasságról és uniós támogatásról, valamint arról is, hogyan lehetne az agrárpolitikát és a vízgazdálkodást jobban hozzáigazítani a szélsőséges időjárási körülményekhez.
A találkozó másik kiemelt témája a 2027 utáni közös agrárpolitika. Az uniós tagállamok a Bizottság által javasolt új KAP-rendeletről egyeztetnek, amely egyszerűbb és rugalmasabb rendszert ígér, miközben nagyobb hangsúlyt helyezne a támogatások célzottabb és igazságosabb elosztására, a generációváltásra, a kockázatkezelésre, valamint a klíma- és környezeti szempontokra. A Tanács célja, hogy október végén részleges általános megközelítést érjen el a rendeletről.
A miniszterek a mezőgazdasági piacok helyzetét is áttekintik, különös tekintettel az ukrajnai háború következményeire. A tanácskozáson az ukrán agrárpolitika minisztere is részt vesz. Emellett napirenden van az európai műtrágya-akcióterv közép- és hosszú távú végrehajtása is.
A hétfői ülésen több tagállam külön is felveti az aszály kérdését. Szlovákia, Ausztria, Szlovénia és Horvátország egyaránt tájékoztatást ad a szárazság mezőgazdaságukra gyakorolt hatásairól.
A Tanács előtt emellett egy hat tagállam által jegyzett másik, magyar szempontból fontos kezdeményezés is szerepel. Bulgária, Ciprus, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia azt kéri, hogy a 2027 utáni KAP-rendelet tegye lehetővé az úgynevezett átmeneti nemzeti támogatás további alkalmazását a teljes következő pénzügyi programozási időszakban. A támogatást a tagállamok saját költségvetésükből finanszíroznák, és az érintett országok szerint erre továbbra is szükség van a sérülékeny mezőgazdasági ágazatok, a gazdaságok működőképességének és a vidéki térségek foglalkoztatásának fenntartásához.
