#aszály

Lehet-e valódi eredménye a Tisza vízügyi cselekvési tervének?

Magyar Péter egyik első miniszterelnöki intézkedése volt, hogy vízügyi cselekvési terv elkészítésére kérte fel Gajdos László élő környezetért felelős minisztert. Az egyre súlyosbodó aszályhelyzet idén új fokozatra kapcsol, ahogy több szakértőtől is hallani lehetett, 1901 óta ez volt a legszárazabb április, amely nyomán jelenleg hétbalatonnyi víz tűnt el a magyar talajokból. A Közös költség legújabb adásában Pitner Gábor vendége Timár Gábor geofizikus volt, aki részt vesz abban a munkacsoportban is, amelynek a feladata a cselekvési terv összeállítása. Mennyire súlyos a jelenlegi aszályhelyzet? Hogyan lehet gyorsan és hatásosan fellépni a talajvíz megtartása érdekében? Mennyi idő alatt érhető el változás, és milyen források állnak rendelkezésre? És milyen gazdasági következményekkel jár, ha nem lépünk időben? A Közös költségben ezúttal ezekre a kérdésekre keressük a választ.




Úgy gyorsul a klímaváltozás, hogy már a 2022-es aszályról sem mondhatjuk biztosra, hogy csak 100 évente egyszer fordulhat elő

Attól, hogy sokaknak nem kötelező fenntarthatósági jelentést készíteni, a természeti kockázatok még ott vannak, és mindenkit – szektortól függetlenül minden vállalkozást is – érintenek. De mire számíthatunk Magyarországon? Miért kutat aszálykockázatot a biztostó, miért fura, hogy olyan nagy meglepetést keltett a 2022-es aszály, és miért kéne cirokból müzliszeletet gyártani? Ilyen kérdésekre is választ adtak a szakértők a HVG Impact Talks konferenciáján. 









A Tisza csak a választáson áradt, idén megint nem hullott elég csapadék, lassan kiszárad az ország

A március végi csapadék nagyon jól jött, de lenne még helye a talajban a víznek az ország jelentős részén, pláne hogy a szeles idő miatt hevesen száradni kezdett a talaj. Télen megint átlag alatti mennyiség esett, a talajvízszint rekordmélységbe süllyedt. Az idei évkezdet a legszárazabbak közé tartozik, március közepén már sokfelé volt aszály, a nyári növényekre már nagy fokú aszályt jeleznek, ami az ország gazdasági teljesítményét is erősen korlátozhatja. Nem véletlen, hogy vízmérnök, biológus, talajkutató és geográfus együtt szorgalmazza a paradigmaváltást a vízgazdálkodásban.



zCast: Van, ahol már menteni való béka sem maradt – beszélgetés kiszárított tájakról, kibetonozott patakokról és hódokat utánzó aktivistákról

Mit jelez, hogy idén talán már nem is kellenek a békamentők a Hajta-mocsár melletti főútra? Miért bontják az árvízvédelmi gátakat Észak-Rajna-Vesztfáliában? A Kárpát-medence kiszárításáról, ennek katasztrófális hatásairól és a lehetséges megoldásokról esik szó a zCast friss, vizes adásában. A vizes élőhelyek regenerációjának kérdéseit Csala Dániellel, a Nem víznek való vidék YouTube-csatorna szerzőjével és Réder Ferenc biológus-mérnökkel, a Patakrevitalizáció oldal gazdájával járjuk körbe. Szó lesz a „borzasztóan, kegyetlenül rossz”, és évről évre romló helyzetről, a víz pótlásának lehetőségeiről, hódokról és az őket utánzó vízőrzőkről. De vajon mi dolguk van a vízi rágcsálóknak a New York-iak ivóvízével?


Szárazra beszélem a számat, de amíg nincs Armageddon, senkit nem érdekel – Gyuricza Csaba professzor arról, hogy a szántást felejtsük el

Ott nem megoldás az öntözés fejlesztése, ahol kétszer annyi nedvességet engednek elpárologni a talajból, mint amennyi vizet kilocsolnak rá. Szántani nem kell, a vízpótlás forrásaként pedig tisztított szennyvizet is fel lehetne használni – mondja Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora. 




Készül a karácsonyi menü: a halak megúszták az inflációt

Az aszály kedvezőtlen, a meleg ősz viszont kedvező volt a hazai haltermelésnek, így a nagykerárak nem változnak karácsonyra tavalyhoz képest. Ha a kiskereskedők sem emelik az árréseiket, akkor egy kiló szeletelt ponty ára 4 ezer forint, a filézett afrikai harcsa kilója 4,5 ezer forint lesz.



Régen kellett az országnak ennyire, hogy essen az eső novemberben: már apokaliptikus forgatókönyvvel is számol a vízügy

Késik a talajok feltöltődése nedvességgel. Az utóbbi egy évben az egyetlen március kivételével minden hónapban kevesebb csapadék hullott a sokévi átlagnál, a talajok mélyebb rétegei kritikusan szárazak, és szokatlan módon még nem indult meg a feltöltődésül. Ha novemberben nem hullik legalább átlagos csapadékmennyiség, akkor apokaliptikus forgatókönyvre készülhetünk a vízügy szerint.