Bár most a klímaváltozással, az aszállyal magyarázható, hogy történelmi mélypontra süllyedt a Duna vízszintje, már a hetvenes években voltak olyan beavatkozások, amelyek növelték a mai kisvizek kockázatát.
Az éghajlati válság korában a magánérdek és a környezeti közérdek egyre inkább zéró összegű játszmává válik – állapítja meg Sulyok Katalin környezetjogász a Balatonnal kapcsolatban, amelynek túlépítése, és rendkívüli apadása is forró téma lett az utóbbi hónapokban. A jogász szerint az államnak több eszköze is lenne, hogy megakadályozza a tó fennmaradását veszélyeztető beépítést, de kell a politikai akarat.
Szakmai pályafutása a víz levezetéséhez és az árvízvédelemhez kötődik, de most a víz megtartása került fókuszba. Ezért távozik Láng István.
2009-ben 100 tövet számoltak meg, most már 3 milliósra becsülik az állományt, ezek összesített eszmei értéke megközelíti a 15 milliárd forintot.
Az anyag komposztálódva javítja a talaj minőségét, és jobban megtartja a vizet.
Az augusztus a negyedik, a július az ötödik legszárazabb hónap volt a múlt század kezdete óta. Igazán súlyossá azonban az tette az idei évet, hogy a szárazság évek óta sújtja Magyarországot.
Országos átlagban az idei a hetedik legszárazabb szeptember. Az év első kilenc hónapja a legszárazabb volt 1901 óta.
A Rajtvonal következő epizódjában Bajnára, a Bács birtokra látogattunk el, ahol Vastag Luca Kata és Virág Zsombor, az AlgiSoil alapítói meséltek nekünk a vállalkozásukról: egy természetes alapanyag fejlesztésével próbálják ellenállóbbá tenni a talajt a szárazsággal szemben.
A tó apadása a strandoknál a leglátványosabb, ami miatt egyes helyi vállalkozások már bevételük 80 százalékát veszítették el idén. A horgászszövetség helyi kirendeltségének elnöke a tó környékének elsivatagosodásáról beszél, és a Duna vizét töltené az apadó tóba.
Jelentősen visszaesett a gabonatermelés Magyarországon, a kukoricatermés sínylette meg a legjobban a szokatlan szárazságot.
Ijesztő folyamat az erdők idei kiszáradása, de míg az egyes fák könnyen kiheverhetik, hogy leállt a fotoszintézisük, globálisan ennek súlyos következményei lehetnek. Magyarországon csak akkor van esély aszályálló erdők kialakulására, ha megszűnnek a nagy vágásterületek, és jelentősen csökken a patás nagyvadak állománya.
Lajtos kocsival kellett vizet vinni a somogyi erdőkbe, a helyi vadászkamara mobil műanyag itatóvályút is fejlesztett a vadak számára.
Tudta, hogy már pár évvel a hazai folyószabályozások kezdete után is felmerültek kétségek a beavatkozás kedvezőtlen hatásaival kapcsolatban? Vagy azt, hogy a felszínről és a talajból hiányzó víz ott van a felmelegedett levegőben, csak segíteni kell lehozni? De mégis hogyan? És hogy kapcsolódik mindez az idei rekordvízhiányos évhez? A zCast friss, vízgazdálkodással kapcsolatos adásában ezeket a kérdéseket is boncolgatjuk Timár Gábor geofizikus-professzor és Ádám Szilvia, a WWF Magyarország szakértője segítésével. Szóba kerül a vízmegtartás, az árterek, a kutak és a fenékküszöb is. Kiderül, mi kell ahhoz, hogy végre lehessen hajtani a kormány ambiciózus vízmegtartási tervét, és mi utal arra, hogy ez nem biztosan lesz gyors siker. De hogy is lett idén vízválasztó a London–Nürnberg–Krakkó-vonal?
Az extrém aszályban még a napraforgó is rosszul termett. Ahhoz, hogy jövőre jobb legyen a helyzet, februárig kellene 35 centiméternyi eső.
A belföldi vendégek körében kis visszaesés volt, a külföldi vendégek száma viszont 14 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban. A szálláshelyek árbevétele 6 százalékkal esett vissza.
600-800 milliárd forintra becsüli a magyar agráriumot ért idei veszteséget Bóna Szabolcs agrárminiszter, aki szerint a több mint másfél millió hektárt sújtó aszálykárt pénzzel szinte lehetetlen teljesen kompenzálni. A miniszter ezért Brüsszelben az egész európai mezőgazdasági kárkezelési rendszer és a tartalékalapok újragondolását sürgeti, miközben az uniós agrárminiszterek hétfőn az aszály mellett a 2027 utáni KAP-ról és az európai mezőgazdasági piacok helyzetéről is tárgyalnak.
Zeke Hausfather klimatudós közzétett egy globális térképet, amin a klímamodellek alapján azokat a régiókat jelölte meg, amelyeket a leginkább érint majd az extrém időjárás.
A legnagyobb kárt Olaszország és Németország szenvedte.
Teljesen kiszáradtak a Börzsöny erdei.
