Meglepné a közvéleményt, ha azt mondanánk, hogy az Orbán-kormányok egyik korrupcióellenes eredménye éppen a hétköznapi korrupció visszaszorítása? Fazekas Mihály, a Közép-európai Egyetem (CEU) Közpolitikai Tanszékének professzora, a Government Transparency Institute alapítója és igazgatója szerint éppen ez a helyzet, és ezt el kell ismerni. Ahogy az EUfória podcast újabb epizódjában elmondja,
a rendőr lefizetése, az orvosnak adott kenőpénz és más, hétköznapi korrupciós formák esetében ugyanis mérhető javulás történt. A korrupció másik nagy területén azonban egészen más a kép.
A magas szintű politikai korrupcióban Fazekas szerint Magyarország „nagyon rosszul állt”. Különösen fontosnak tartja a közbeszerzéseket. Magyarország ezen a területen ugyan nem lóg ki drámaian a bolgár, román, szlovák vagy olasz mezőnyből, vannak azonban olyan területek, ahol már sokkal nagyobb a különbség.
Ilyennek tartja a törvényhozás és a szabályozás átláthatóságát, az elszámoltathatóságot és a társadalmi párbeszédet. És van egy adat, amelyet különösen aggasztónak nevez: az elmúlt 16 évben több mint 3000 titkos kormányhatározat született.
„Ez döbbenet” – mondja, hozzátéve, hogy maga a titkos kormányzati döntéshozatal nem ismeretlen Európában, de szerinte a magyarországi mérték és az, ahogyan bizonyos piacokat központosítottak és monopolizáltak, már egészen új szintje az átláthatatlanságnak.
Fazekas szerint a magyar modell újdonsága nem feltétlenül az, hogy politikusok szerveztek korrupciós ügyleteket. Ilyenre Romániában és Bulgáriában is volt példa. Ami szerinte különlegessé teszi Magyarországot, az a centralizáció, a kiterjedtség és az időtartam.
Maga a Fidesz mint politikai párt teljesen hierarchikusan volt megszervezve. Orbán Viktor – és ezt nem tudjuk egyelőre, csak gyanítjuk – tudta az összes ilyen nagyobb ügyet szervezni. Képes volt mozgatni az oligarchákat, és irányítani, hogy hova kerül a pénz. Ilyen típusú centralizációt, ilyen hosszú időn át, ilyen kiterjedtséggel – ez ami teljesen újszerű, és nem látunk ilyet Romániában, Bulgáriában, Olaszországban sem
– magyarázza a kutató, aki arról is beszél, hogy szerinte nem elég azt megállapítani, hogy egy közbeszerzés korrupt volt, mert a pénz útját is követni kell.
Fazekas szerint ha egy állami tisztviselőt vagy magas beosztású politikust jól megfizetünk, akkor ez az összeg az állami költségvetésben eltörpül a korrupcióból eredő veszteségek mellett. Egy polgármester magasabb fizetése például többszörösen megtérülhet, ha cserébe jobban figyel a közbeszerzésekre, valódi versenyt teremt. és le tudja szorítani az árakat.
A beszélgetésben szóba kerül a 35 évre szóló autópálya-koncesszió, az Integritás Hatóság, a korrupciós pénzek visszaszerzésének lehetősége, valamint Szijjártó Péter magángépes utazásának ügye is.
Részletek az EUfóriában, a HVG és az EUrologus közös uniós podcastjában.
https://youtu.be/A_CGgvwDlHA
