Annak ellenére, hogy az ír elnökség jelentősen visszavágta a megelőző ciprusi elnökség javaslatát – amely az Európai Bizottság által kidolgozott tervezetre épült –, a nagy nettó befizető tagállamok továbbra is elégedetlenek.
Jelentősen csökkentenünk kell a közös költségvetést az Európai Bizottság javaslatához képest. Egyetlen tagállam sem engedheti meg magának, hogy ilyen mértékben járuljon hozzá az Európai Unióhoz
– fogalmazott Friedrich Mert német kancellár.
Hasonló állásponton volt például a svéd miniszterelnök. „Ez még csak kiindulópontnak sem alkalmas a tárgyalásokhoz. Túl nagy, túl drága. Több mint 60 százalékkal növelné Svédország nettó befizetését. Ez egyszerűen teljesen elfogadhatatlan” – jelentette ki Ulf Kristersson.
A szintén nettó befizetőnek számító Hollandia kormányfője, bár diplomatikusabban fogalmazott, de tulajdonképpen ugyanezt mondta. „A jelenlegi javaslat nem elegendő ahhoz, hogy megállapodás szülessen. Csökkentenünk és korszerűsítenünk kell a többéves pénzügyi keretet, ha azt akarjuk, hogy megfeleljen a jövő kihívásainak” – magyarázta Rob Jetten.
Mindezt azért is fontos kiemelni, mert ezzel párhuzamosan a tagállamoknak az a céljuk, hogy lehetőleg még ebben az évben megállapodásra jussanak – annak ellenére, hogy az új költségvetés csak 2028-ban lép hatályba.
Az ír elnökség 8 százalékkal csökkentené az Európai Bizottság által javasolt következő hétéves költségvetést. A kutatás, a versenyképesség és az EU külvilágban betöltött szerepe sínylené meg leginkább az alkut, miközben a tagállamoknak jutó agrár- és felzárkóztatási pénzeket nagyrészt megőriznék. A parlamenti tárgyalók nemet mondtak, a fukar országok viszont eközben ennél is nagyobb vágást követelnek.
Már most lehet tudni, hogy novemberben újabb EU-csúcs lesz, de arról is beszélnek Brüsszelben, hogy jövő márciusban tűnik reálisnak a megegyezés. Mindenesetre még az a dátum is előtte van például a francia elnökválasztásnak vagy a lengyel választásoknak, amelyek eredménye befolyásolhatná a költségvetési tervezést.
Sok országnak vannak költségvetési problémái, ezért nem folytathatjuk egyszerűen azzal, hogy egyre több pénzt fizetünk be a közös európai kasszába. Másfelől erős Európára van szükségünk. Amikor válság van Európában, az emberek európai segítséget kérnek. Ezért rugalmas költségvetésre van szükségünk
– emelte ki Luc Frieden, luxemburgi miniszterelnök.
Van az országoknak egy másik, nagyobb csoportja, a 17 tagot számláló „a kohézió barátai” elnevezésű formáció, Magyarország is részese ennek. Ők a csúcstalálkozó előtt külön egyeztetést tartottak, majd egy négy pontból álló nyilatkozatot fogadtak el.
A csoport a közös költségvetés megőrzését, a kohéziós és agrárpolitikai források védelmét, a tagállamok közötti igazságosabb teherviselést és a költségvetési visszatérítések eltörlését sürgeti.
A miniszterelnök utalt arra, hogy több kormány is jelezte, szükség esetén készek akár vétózni is decemberben, és hozzátette: „mi is ebbe a csoportba tartozunk”.
A vezetők közös nyilatkozata szerint az Európai Bizottság által javasolt költségvetés az uniós bruttó nemzeti jövedelem (GNI) mindössze 1,02 százalékát tenné ki, miután két egymást követő csökkentésen esett át. A csoport ezért azt szeretné elérni, hogy a végleges megállapodás elegendő forrást biztosítson a meglévő és az újonnan felmerülő uniós prioritásokra, miközben megőrzi a kulcsfontosságú közös politikák finanszírozását.
A nyilatkozat szerint kiemelten kell védeni a kohéziós és agrárpolitikai támogatásokat, mind a rendelkezésre álló források, mind a felhasználásuk szabályai tekintetében. A vezetők szerint a megfelelő finanszírozás mellett olyan szabályokra van szükség, amelyek megőrzik e politikák sajátos céljait, és lehetővé teszik, hogy a tagállamok és a régiók ténylegesen felhasználhassák a rendelkezésükre álló pénzeket.
A csoport emellett igazságosabb és kiegyensúlyozottabb bevételi rendszert sürget. Kész tárgyalni az új saját forrásokról, de ragaszkodik ahhoz, hogy a meglévő és az új bevételi források együttesen se eredményezzenek aránytalan terheket egyes tagállamok számára. A nyilatkozat külön hangsúlyozza a regresszív teherviselés mérséklését.
A vezetők végül egyértelműen elutasítják a tagállamoknak biztosított költségvetési visszatérítéseket, az úgynevezett rebate-eket. Álláspontjuk szerint a GNI-alapú, egyes országoknak kedvezményeket biztosító korrekcióknak nincs helyük egy korszerű és méltányos uniós költségvetésben.
A kohézió barátai vállalták, hogy a tárgyalások során egységesen képviselik ezt a négy alapelvet, és együtt dolgoznak azon, hogy azok a végleges költségvetési megállapodásban is érvényesüljenek.
