Zelenszkij reagált arra, hogy Trump szerint Putyinnal könnyebb szót érteni
Az ukrán államfőnek viszont könnyebb az amerikai elnökkel tárgyalnia, mint az orosszal.
Ukrajna támogatása továbbra is központi európai feladat, Oroszországra pedig nagyobb nyomást kell gyakorolni – erről beszélt António Costa, az Európai Tanács elnöke az október 15–16-i brüsszeli EU-csúcs záró sajtótájékoztatóján, melynek pénteki ülésnapján Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vett.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, úgy fogalmazott, hogy Ukrajna 2027-es finanszírozásában 70 milliárd eurós rést azonosítottak. Ennek fedezésébe az EU-n kívüli partnereket is be kell vonni. Costa szerint a vezetők egyetértettek abban, hogy foglalkozni kell a pótlólagos pénzigénnyel, és konkrét javaslatot kértek a Bizottságtól a következő hónapokban.
A meglévő hitel mellett is további pénzre lesz szükség
Az EU már korábban létrehozta a 2026–2027-re szóló, összesen 90 milliárd eurós ukrán hitelcsomagot. Ebből az idei évre és jövőre is 45 milliárd eurót terveztek be. Ahogy korábban megírtuk, a kölcsön egyszerre szolgálja az ukrán állam működésének fenntartását és a védelmi beszerzéseket.
Von der Leyen szerint a hitel védelmi részéből már csaknem 16 milliárd eurót folyósítottak. Az év végéig további 17 milliárd euró kifizetésére van lehetőség, amennyiben Ukrajna teljesíti a szükséges reformokat. A Bizottság elnöke a jövő évi többletigényt azzal magyarázta, hogy az elhúzódó háború költségeit a korábbi csomag tervezésekor nem lehetett pontosan előre látni.
Costa a béketörekvések támogatását és az Oroszországra gyakorolt nyomás fokozását egymással összefüggő feladatoknak titulálta. Hozzátette, Moszkva lépései jelenleg az eszkaláció irányába mutatnak.
Az ukrajnai háborúról szóló vita azért is húzódott el péntek estig a kora délutáni befejezés helyett, mert a vezetők az EU saját biztonságáról is tárgyaltak: a fekete-tengeri helyzetről, a hibrid fenyegetésekről, a szabotázsakciókról és a tagállami légtér megsértéséről. Costa az EU 2030-ra kitűzött védelmi felkészülésének gyorsítását sürgette.
Német támogatás Ukrajnának
Friedrich Merz német kancellár is támogatásáról biztosította Ukrajnát az orosz energetikai infrastruktúra elleni támadások ügyében. Merz a csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy szerinte Oroszország eszkalálja a háborút az ukrán energetikai létesítmények elleni csapásokkal, és mindent megtesz azért, hogy a lehető legnehezebbé tegye Ukrajna számára a telet. Ebben a helyzetben Merz jogosnak, észszerűnek és érthetőnek nevezte, hogy Ukrajna olyan oroszországi célpontokat támadjon, amelyek akadályozzák az orosz kormány és hadsereg háborús erőfeszítéseit. Ez szerinte a kommunikációs és az energetikai infrastruktúrára egyaránt vonatkozik.
A kancellár az Ukrajnának nyújtandó további pénzügyi segítségről is beszélt. Elmondása szerint az uniós vezetők között széles körű egyetértés van abban, hogy folytatni kell Ukrajna finanszírozását. Volodimir Zelenszkij jövő évre vonatkozó, további 70 milliárd eurós támogatási igényével kapcsolatban Merz közölte: az Európai Bizottság jelenleg vizsgálja a lehetséges pénzügyi megoldásokat. Hozzátette, hogy a korábban elfogadott 90 milliárd eurós uniós hitel önmagában nem lesz elegendő.
Kevesebb határátlépés, új válságkezelési terv
A migrációról mindkét intézményi elnök azt hangsúlyozta, hogy az uniós intézkedések máris hozzák az eredményeket. Costa szerint az illegális határátlépések száma 2021 óta nem volt ilyen alacsony. Von der Leyen a migrációs és menekültügyi paktum végrehajtását a következő időszak egyik fő feladatának nevezte. A Bizottság emellett megerősítené az uniós határvédelmi ügynökséget, a Frontexet, hogy szükség esetén több segítséget adhasson a tagállamoknak. Még az év vége előtt előállna egy új európai vészhelyzeti kerettel is.
Von der Leyen ezt azokkal a helyzetekkel indokolta, amikor államok vagy más szereplők emberek tömeges elindításával próbálják túlterhelni a határmenti hatóságokat, ezzel lakossági pánikot kelteni és megosztani az Unió tagállamait.
A spanyol legalizálások is vitát váltanak ki
A sajtótájékoztatón a Politiken dán lap újságírója arról kérdezte Von der Leyent, mit kért tőle a dán miniszterelnök a többi tagállamétól eltérő spanyol migrációs politika, illetve az ottani legalizálások ügyében.
A Bizottság elnöke az egyedi kérés részleteit nem ismertette. Azt viszont egyértelművé tette, hogy a szabálytalanul tartózkodó emberek jogállásának rendezése nemzeti hatáskör. Az ilyen döntéseknek ugyanakkor lehetnek határokon átnyúló következményeik, ezért a schengeni térségben szoros együttműködésre van szükség. Von der Leyen szerint a nemzeti intézkedésekről már létezik információcsere, amelyet meg lehet erősíteni.
Costa tartja az év végi költségvetési határidőt
A csúcson a következő, 2028–2034-es uniós költségvetésről is részletesen tárgyaltak állam- és kormányfők. Costa továbbra is év végére szeretne politikai megállapodást, hogy 2027-ben elkészülhessenek a végrehajtáshoz szükséges jogszabályok, és 2028 januárjában elinduljanak az új programok. A tárgyalások tétjéről és az ír elnökség által javasolt csökkentésekről csütörtöki elemzésünkben írtunk részletesen.
Von der Leyen különösen a válságokra fordítható pénzügyi mozgásteret beszűkülése miatt aggódik: szerinte a tárgyalási tervezet túlságosan megkötné az EU kezét a következő évek váratlan eseményeinek kezelésében.
Arra a kérdésre, indokolt-e a költségvetési megállapodással megvárni a közelgő nemzeti választásokat, Costa azzal válaszolt: 27 demokráciában szinte mindig van valahol választás. A gazdák, vállalkozások, diákok és kutatók viszont az új uniós forrásokra várnak a következő évi büdzséjéből.
