Az Európai Parlament kedden 558 szavazattal, 23 ellenében és 73 tartózkodás mellett elfogadta az uniós nagy sebességű vasúthálózat gyorsabb fejlesztésére vonatkozó ajánlásait. A képviselők egy olyan európai hálózat kialakítását szorgalmazzák, amely összeköti a fővárosokat, a régiók fontos városi központjait és az EU szomszédos országait.
A dokumentumot majdnem az összes magyar képviselő támogatta: a Tisza, a Fidesz és a DK jelenlévő politikusai igennel szavaztak, míg Borvendég Zsuzsanna (Mi Hazánk) tartózkodott.
A jelentés az Európai Bizottság 2025 novemberében bemutatott cselekvési tervére épül, amely 2040-ig egy gyorsabb, egységesebb és jobban összekapcsolt európai vasúti hálózat létrehozását irányozza elő.
A Parlament szerint a fejlesztéseknek túl kell mutatniuk a legnagyobb városok közötti útvonalakon. A kevésbé fejlett és földrajzilag elszigeteltebb térségeknek is közvetlen járatokkal vagy hatékony csatlakozásokkal kellene kapcsolódniuk a nagy sebességű hálózathoz.
A jobb összeköttetések csökkenthetik a területi egyenlőtlenségeket, javíthatják a munkaerő mobilitását, és új lehetőségeket teremthetnek a vállalkozások és a turizmus számára.
A képviselők ezért támogatják a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) kiteljesítését, különös tekintettel a hiányzó határ menti összeköttetésekre és a rosszul kiszolgált vasútvonalakra. Az eltérő nemzeti műszaki megoldások és a nem megfelelő csatlakozások ugyanis továbbra is akadályozzák a határokon átnyúló vasúti közlekedést.
A fejlesztések egyik kulcskérdése a beruházások finanszírozása. A Parlament azt szeretné, ha a 2028–2034-es uniós többéves pénzügyi keret megfelelő forrásokat biztosítana a nagy sebességű vasúti projektekhez. Ennek része lehet az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) megőrzése és megerősítése, valamint a tagállami terveken keresztül megvalósuló beruházások támogatása.
Az Európai Bizottság adatai szerint 2014 óta több mint 100 milliárd eurót különítettek el uniós programokból vasúti infrastrukturális projektekre. A következő időszakban a hiányzó összeköttetések kiépítése és a meglévő infrastruktúra korszerűsítése további jelentős forrásokat igényelhet.
A beruházásoknak a műszaki fejlesztés mellett az utasok számára is érzékelhető előnyöket kell biztosítaniuk. Ezért a Parlament hangsúlyozza a megfizethető jegyárak és az átlátható jegyértékesítés fontosságát. A képviselők kedvezményes tarifákat és megfelelő bérletrendszereket szorgalmaznak, továbbá támogatják az olyan megoldásokat, amelyek megkönnyítik a különböző vasúttársaságok ajánlatainak összehasonlítását.
A nagy sebességű vasút az EU klímapolitikájában és stratégiai autonómiájának erősítésében is szerepet kaphat. A versenyképes vasúti összeköttetések arra ösztönözhetik az utasokat, hogy a rövid és közepes távolságú légi járatok helyett vonattal utazzanak, mérsékelve a közlekedés kibocsátását és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget.
Vicent Marzà Ibáñez, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség spanyol képviselője, a jelentés előadója szerint az európai nagyvárosok közötti nagy sebességű kapcsolatok lehetővé tehetik, hogy tömegek váltsanak át a repülésről a vasútra. Ehhez az egész EU-ban megfelelő beruházásokra van szükség, amelyek finanszírozásában a zöld vasúti kötvények is szerepet kaphatnak.
A képviselő ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a fejlesztések nem történhetnek a mindennapi közlekedésben használt elővárosi és regionális szolgáltatások rovására. A finanszírozási prioritások meghatározásakor tehát egyensúlyt kell teremteni a nemzetközi összeköttetések és a helyi közlekedési igények között.
A vasút gazdasági jelentősége szintén számottevő: az uniós ágazat több mint 1,3 millió embert foglalkoztat a gyártás, az építés, a karbantartás és az üzemeltetés területén. A hálózat korszerűsítése így az európai ipari kapacitások és a foglalkoztatás erősítéséhez is hozzájárulhat.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.
