Az Európai Parlament és az uniós tagállamok kormányait képviselő Tanács október 20-án jutott ideiglenes politikai megállapodásra az ETS piaci stabilitási tartalékának (Market Stability Reserve, MSR) módosításáról. A megállapodás az Európai Bizottság javaslatánál visszafogottabb megoldást választ: ahelyett hogy teljesen megszüntetné a tartalékban felhalmozott kibocsátási egységek érvénytelenítését, magasabb küszöb mellett fenntartja a mechanizmust.
Az uniós szén-dioxid-piac működését alapvetően meghatározza, hogy mennyi kibocsátási egység áll rendelkezésre a vállalatok számára. Az ETS keretében az érintett vállalatoknak a kibocsátásukkal arányos egységeket kell leadniuk, ezekkel pedig kereskedni lehet a piacon. A megállapodás célja egyszerűen fogalmazva az, hogy az EU úgy próbálja megőrizni a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére szolgáló rendszer hatékonyságát, hogy közben ne tegye kiszámíthatatlanná és túl drágává az európai ipar működését.
Az EU-ban a szennyező vállalatoknak kibocsátási kvótákat kell vásárolniuk. Ha kevés a kvóta, az ára emelkedhet, ami növeli a vállalatok költségeit, és közvetve az áram árát is befolyásolhatja. Ha viszont túl sok kvóta van a piacon, az ára annyira leeshet, hogy a vállalatoknak kevésbé éri meg beruházniuk a kibocsátás csökkentésébe. A piaci stabilitási tartalékot 2019-ben hozták létre, hogy kezelje a kínálat és a kereslet közötti strukturális egyensúlytalanságokat. A mechanizmus a piacon lévő kibocsátási egységek mennyiségének szabályozásával igyekszik mérsékelni az egyensúlytalanságokat: többlet esetén egységeket von ki a forgalomból, szükség esetén pedig lehetőséget biztosíthat azok visszajuttatására.
A jelenlegi szabályok szerint a tartalékban lévő 400 millió egység fölötti mennyiséget érvénytelenítik, vagyis végleg kivonják a rendszerből. Az Európai Bizottság 2026-ban előterjesztett javaslata ennek a mechanizmusnak a leállítását irányozta elő. Így a tartalékban korlátozás nélkül maradhattak volna további kibocsátási egységek, amelyek később a piaci feszültségek enyhítésére szolgálhatnak.
A Bizottság elképzelése nagyobb mozgásteret biztosított volna a jövőbeli kínálati problémák kezelésére, különösen azért, mert az ETS-ben a kibocsátható mennyiség felső határa a következő években tovább csökken. A szigorodó kibocsátási korlátok mellett a rendszerben elérhető egységek mennyisége szűkülhet, ami a kereslet és a kínálat alakulásától függően árnyomást idézhet elő.
A Parlament és a Tanács azonban nem támogatta az érvénytelenítés teljes megszüntetését. Ehelyett 700 millióra emelte a küszöböt, amely fölött a tartalékban felhalmozott egységeket továbbra is érvénytelenítik. Ez nagyobb puffert biztosít a piaci zavarok kezelésére, miközben megőrzi a túlzott kínálat elleni védelmet. A Tanács tájékoztatása szerint az érvénytelenítési mechanizmus 2023-as működésbe lépése óta több mint hárommilliárd kibocsátási egységet vontak ki véglegesen a rendszerből.
A kompromisszum nem jelenti az ETS átfogó reformjának lezárását. A rendszer felülvizsgálata továbbra is napirenden van, és ennek részeként a piaci stabilitási tartalék szabályait is szélesebb összefüggésben vizsgálják majd. A két intézmény abban is megállapodott, hogy a felülvizsgálat során mérlegelni kell a 700 milliós érvénytelenítési küszöb fokozatos csökkentését, hogy a tartalék szabályai hosszabb távon is illeszkedjenek a kibocsátáskereskedelmi rendszer egészéhez.
A politikai egyezséget az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak még hivatalosan is jóvá kell hagynia, majd a jogi-nyelvi ellenőrzést követően formálisan el kell fogadniuk a rendeletmódosítást. Az új szabályok a Hivatalos Lapban való kihirdetésüket követő harmadik napon lépnek hatályba, és azonnal alkalmazandók lesznek.