Az Európai Parlament elfogadta álláspontját az Európai Unió következő, 2028–2034-es Erasmus+ programjáról. A szavazáson 454 képviselő támogatta a javaslatot, 34-en ellene szavaztak, 93-an tartózkodtak. A Parlament a Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretet szeretne, ami mintegy 16 százalékos emelést jelentene.
A képviselők szerint a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy az Erasmus+ ne csupán a külföldi tanulás lehetőségét biztosítsa, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is hozzáférhető legyen. A javaslat ugyanakkor nem végleges: a Parlamentnek még tárgyalnia kell a tagállamok kormányaiból álló Tanáccsal.
A parlamenti álláspont egyik központi eleme, hogy az ösztöndíjaknak jobban kell igazodniuk a fogadó országok és városok közötti különbségekhez. A lakhatás, a mindennapi megélhetés és az infláció mellett az utazási távolság miatt felmerülő többletköltségeket is figyelembe vennék. A támogatási összegeket rendszeresen felülvizsgálnák, hogy azok a tényleges kiadásokhoz igazodjanak.
A magyar Tisza-delegáció szerint ez különösen fontos azoknak a családoknak, amelyek nem tudják saját forrásból kiegészíteni gyermekük külföldi tartózkodásának költségeit.
Az Erasmus nem lehet kiváltság: nem attól függhet egy fiatal jövője, hogy a családja ki tudja-e egészíteni az ösztöndíjat
– hangsúlyozta Weisz Viktor, a kulturális szakbizottság tagja a Tisza-delegáció közleménye szerint.
A képviselő úgy véli, hogy a programnak a felsőoktatási hallgatók mellett a szakképzésben tanulókat, valamint a vidéki és hátrányos helyzetű térségek fiataljait is nagyobb arányban el kell érnie. Az Erasmus+ a természettudományos és technológiai készségek fejlesztésében, a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság és a fenntarthatóság területén is szerepet kaphat.
A Parlament a költségvetésen belül is meghatározná a főbb célterületek részesedését. A teljes keret 74,6 százalékát oktatásra és képzésre, 15 százalékát ifjúsági és önkéntességi tevékenységekre, 4,1 százalékát pedig sportra fordítaná.
A javaslat szerint az Erasmus+ szélesebb körben támogatná a szakképzésben részt vevő tanulókat, oktatókat és tanárokat, valamint az amatőr és szabadidősportban aktív személyeket. A programba integrálnák az Európai Szolidaritási Testület önkéntes és szolidaritási tevékenységeit, továbbá az EU-n kívüli humanitárius segítségnyújtásban részt vevő önkéntesek támogatására szolgáló kezdeményezést is.
A képviselők emellett összehangolnák az Erasmus+-t más uniós finanszírozási eszközökkel, köztük az Európai Versenyképességi Alappal, a Horizont Európával és a Globális Európával. A cél, hogy a különböző programok egymást kiegészítve támogassák az oktatást, a készségfejlesztést és az EU stratégiai céljait.
A nemzetközi együttműködés terén a Parlament megkönnyítené a tagjelölt országok hozzáférését, és szorosabb kapcsolatokat szorgalmaz az Egyesült Királysággal és Svájccal. A program jelentéstevője, a lengyel néppárti Bogdan Andrzej Zdrojewski az Erasmus+-t az EU egyik legnagyobb sikertörténetének nevezte, és nagyobb beruházásokat sürgetett a program eredményeinek továbbfejlesztésére.
Vicsek Annamária, a Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációjának és a Patrióták Európáért képviselőcsoportnak a tagja szerint a program nem válhat politikai eszközzé. A politikus a rendelettervezetről szóló strasbourgi vitában arra figyelmeztetett, hogy az Erasmus+ eredeti küldetése a mobilitás, a készségfejlesztés, a nyelvtanulás és a kulturális tapasztalatszerzés, ezért működésének meg kell őriznie politikai semlegességét.
Vicsek szerint egyértelmű garanciákra van szükség annak érdekében, hogy a magyar egyetemek hallgatóinak és oktatóinak kizárásához hasonló eset ne ismétlődhessen meg. Úgy vélte, hogy az érintett magyar intézmények részvételének korlátozása súlyos precedenst teremtett, és a program résztvevői nem válhatnak politikai konfliktusok túszaivá.
Az Erasmus+ következő időszakára vonatkozó rendelettervezetet az Európai Bizottság 2025 júliusában terjesztette elő, az EU 2028–2034-es többéves pénzügyi keretére vonatkozó javaslatcsomag részeként.
Az állásfoglalást kritikája ellenére megszavazták a fideszes képviselők is, csakúgy mint a Tisza és a Demokratikus Koalíció politikusai. A magyar képviselők közül egyedül Borvendég Zsuzsanna (Mi Hazánk) nem támogatta a dokumentumot, ő tartózkodott.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.
