A Tanács közleménye szerint a nyolc elfogadott határozat összesen 4,7 milliárd euró értékű, már teljesített katonai támogatás részleges megtérítését teszi lehetővé. További 230 millió eurót az Ukrajnát támogató uniós katonai kiképzőmisszió, az EUMAM finanszírozására fordítanak. A mostani döntések a szeptember 25-én elért politikai megállapodást hajtják végre, amely összesen 6,6 milliárd euró mozgósításáról szólt. Ebből egymilliárd eurót új katonai eszközök beszerzésére szánnak, a kiképzőmissziót pedig 2027-ben is megerősítik. Az Európai Békekereten keresztül Ukrajnának nyújtott uniós támogatás teljes összege ezzel 10,8 milliárd euróra emelkedik.
A visszatérítés különösen azoknak az országoknak fontos, amelyek saját katonai készleteikből adtak át fegyvereket és lőszert Ukrajnának. Az Európai Békekeret (EPF) részben arra szolgál, hogy megtérítse a tagállamoknak a más országok katonai támogatására fordított kiadásaikat. A mechanizmus működését azonban a magyar kormány vétója megbénította, miközben az Ukrajnát fegyverekkel támogató országok továbbra is viselték a költségek jelentős részét. Ez komoly feszültséget okozott, emiatt számos bírálat érte az akkori magyar kormányt.
A blokád politikai természetét jól mutatta Szijjártó Péter 2024. júliusi nyilatkozata. A külgazdasági és külügyminiszter azután beszélt a visszatérítések leállításáról, hogy Magyarország és Szlovákia az ukrán tranzitkorlátozások miatt az orosz Lukoil olajszállításainak leállására panaszkodott. Szijjártó az ATV-nek nyilatkozva azt mondta:
Én azt is világossá tettem, hogy mindaddig, amíg ezt a kérdést Ukrajna nem oldja fel, addig az Európai Békekeretből származó 6,5 milliárd eurós fegyverszállítási ellentételezés kifizetését felejtse is el mindenki, mert hogy nézne az ki, hogy mi 6,5 milliárd euró kifizetéséhez hozzájárulunk, miközben Ukrajna az energiaellátásunk biztonságát veszélyezteti.
A magyar kormány tehát egy energiavitához kötötte az Ukrajnának katonai segítséget nyújtó tagállamok pénzügyi kompenzációját.
A vita nem csupán az ukrán hadsereg támogatásáról szólt: a visszatérítések blokkolása azoknak az uniós országoknak is pénzügyi terhet jelentett, amelyek saját készleteikből adtak át felszerelést. Az Európai Békekeret működéséhez szükséges egyhangú döntéshozatal lehetővé tette Budapest számára, hogy a többi tagállam szándéka ellenére is fenntartsa a vétót. Más nyilatkozataiban Szijjártó arról is beszélt, hogy az uniós tagállamok ettől még átadhatják a készleteiket Ukrajnának – legfeljebb nem kapják meg a költségeik egy részét.
A patthelyzet 2026 júniusában tört meg, amikor az új magyar kormány feloldotta a vétót. A tagállamok szeptemberben megállapodtak a 6,6 milliárd eurós keret felhasználásáról, a mostani tanácsi döntések pedig megteremtették a jogi alapot a pénzek mozgósításához.
A 4,7 milliárd euró nem jelent automatikusan ugyanekkora összegű új támogatást Ukrajnának. A pénz elsődlegesen a tagállamoknak jár vissza, miután korábban katonai felszerelést adtak át. Egyes országok azonban jelezték, hogy a megtérített összegek egy részét vagy egészét ismét Ukrajna támogatására fordíthatják.
