Az uniós polgárok 51 százaléka szerint az élelmiszer-innováció segíthet a mezőgazdaság előtt álló kihívások kezelésében, de sokan (39 százalék) nem érzik magukat kellően tájékozottnak az új technológiákkal előállított termékekről. A magyarok körében még erősebb a fenntartás: a válaszadók 52 százaléka negatívan viszonyul az innovatív élelmiszerekhez, miközben mindössze 42 százalékuk vélekedik róluk pozitívan.
A távolságtartás hátterében információhiány is állhat. A magyar válaszadók 69 százaléka nem érzi magát kellően tájékozottnak az innovatív élelmiszerekről, ami valamivel alacsonyabb az uniós 72 százaléknál. Ugyanakkor a magyarok 70 százaléka már hallott, olvasott vagy látott valamit ezekről a termékekről, szemben az uniós átlag 69 százalékával. A tájékozottság és az elfogadás közötti összefüggés Magyarországon is jelentős: a magukat jól informáltnak tartók 81 százaléka pozitívan vélekedik az innovatív élelmiszerekről, míg azok körében, akik nem érzik magukat jól tájékozottnak, ez az arány mindössze 25 százalék.
Az Eurobarometer felmérése szerint a magyarok több területen is elfogadóbbak az új élelmiszer-technológiákkal szemben, mint az uniós polgárok összességében. A szárazságnak, a kártevőknek vagy a szélsőséges időjárásnak jobban ellenálló növényekből származó gyümölcsöket és zöldségeket a magyarok 58 százaléka tartaná elfogadhatónak, szemben az uniós 50 százalékkal. Az új módszerekkel előállított növényi alapú fehérjetermékek esetében 54, a mikroorganizmusok segítségével, fermentációval előállított élelmiszereknél pedig 57 százalékos az elfogadottság. Az állati sejtekből, állattenyésztés nélkül előállított élelmiszertermékek már megosztóbbak: ezeket a magyarok 48 százaléka fogadná el, ugyanennyien viszont elutasítanák. Az uniós átlag ebben a kategóriában jóval alacsonyabb, 34 százalékos elfogadottságot és 62 százalékos elutasítást mutat.
Az új élelmiszerekkel szembeni legfontosabb magyar aggályok között a lehetséges hosszú távú, ismeretlen egészségügyi hatások szerepelnek, amelyeket a válaszadók 42 százaléka említett. Ugyanekkora arányban tartanak attól, hogy a modern technológiákkal előállított élelmiszerek nem természetesek. A magyarok 30 százaléka az előállítás módjáról, az összetevőkről és a származásról szóló egyértelmű tájékoztatás hiányát is problémának tartja. A bizalom erősítésében ezért kulcsszerepet kaphat a világos címkézés: a magyarok 47 százaléka szerint az növelné leginkább a bizalmát, ha a termékeken egyértelműen feltüntetnék az előállítás módját, az összetevőket és a származást.
A magyarok 84 százaléka egyetért azzal, hogy az innovatív élelmiszereknek egyértelmű megnevezéssel kell rendelkezniük, és átlátható tájékoztatást kell nyújtaniuk az előállításukról, összetételükről és eredetükről. A válaszadók 80 százaléka azt is fontosnak tartja, hogy az új élelmiszerek bevezetése ne veszélyeztesse a kulináris hagyományokat, és ne változtassa meg az étkezési szokásokat megfelelő tájékoztatás nélkül. Mindeközben 77 százalék úgy véli, hogy az élelmiszer-innováció új lehetőségeket teremthet a kutatás, az innováció és a foglalkoztatás terén, ugyanekkora arány szerint pedig az új technológiák segíthetik a gazdálkodókat és az élelmiszer-előállítókat az éghajlatváltozás, a kártevők, az erőforráshiány és az ellátási zavarok kezelésében.
Az új termékek vásárlása iránti hajlandóság ugyanakkor jóval visszafogottabb, mint az innováció lehetséges előnyeinek elismerése. Ha egy mikroorganizmusok segítségével előállított, a tojásban találhatóval megegyező fehérjét tartalmazó élelmiszer megfelelne az uniós biztonsági előírásoknak, és egyértelműen felcímkéznék, a magyarok 38 százaléka lenne hajlandó megvásárolni. Az uniós átlag 41 százalék. Az érdeklődők számára az ár is meghatározó: a vásárlásra hajlandó magyar válaszadók 56 százaléka ugyanannyit fizetne érte, mint egy hasonló hagyományos termékért, 24 százalékuk pedig csak akkor vásárolná meg, ha olcsóbb lenne.
A rendszeres fogyasztást elsősorban a növényvédő szerek, műtrágyák vagy antibiotikumok használatának csökkentésével járó előnyök ösztönözhetnék: ezt a magyarok 31 százaléka említette. Az állatjóléti szempontokat 15 százalék jelölte meg, míg 21 százalék a kisebb környezeti hatást, illetve a hosszabb eltarthatóságot és a kevesebb élelmiszer-pazarlást tartja vonzónak. A kutatás tehát arra utal, hogy a magyar fogyasztók nem utasítják el általánosságban az élelmiszer-innovációt, de annak előnyeit csak akkor hajlandók elfogadni, ha az új termékek biztonságosságáról, összetételéről, előállításáról és áráról megfelelő információkat kapnak.
A külön Eurobarométer-felmérés Magyarországon 2026. május 26. és június 15. között, 1028 ember megkérdezésével készült. Az uniós adatfelvétel 27 tagállamra terjedt ki, összesen 26 456 válaszadó részvételével.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.
