- YouTube
Enjoy the videos and music you love, upload original content, and share it all with friends, family, and the world on YouTube.
Attól, hogy valaki még nem szavazhat, lehet véleménye arról, milyen iskolában tanul, vagy milyen jövő vár rá. A fiatalok politikai részvételének egyik alapkérdése mégis az, hogyan lesz a véleményükből olyan követelés, amellyel a döntéshozóknak is foglalkozniuk kell. A tüntetés látványos eszköz, de az ENSZ és az Európai Unió keretei között intézményes lehetőségek is léteznek a gyerekek bevonására.
Konkrétan van helyük, ha nem is a döntéshozatali asztalnál, de részt vehetnek konzultációkon és megfigyelőként is ilyen magas szintű fórumokon is
– mondta Dózsa Kata az EUrologus és a HVG közös podcastjában, az EUfóriában.
A részvétel lehetősége azonban önmagában még nem oldja meg a képviselet problémáját. A kutató szerint a gyerekek bevonását a kétezres évek elején övező lelkesedés később alább hagyott, és a rendszer működését ma is komoly kritikák érik. Nem mindegy ugyanis, kik jutnak el egy nemzetközi konzultációra, és kik maradnak ki belőle.
EUrologus
Sok kritika éri ezt a rendszert, mert sokszor privilegizált, olyan hátterű gyerekek kerülnek ezekbe a delegációkba, akik nem feltétlenül képviselik reprezentatívan a világ gyerekeit.
A probléma az utcai tiltakozásoknál is megjelenik: ki beszél a diákok nevében, és meddig hallatszanak el a saját követeléseik? Dózsa Kata és Katharine Throssell az EUobserverben megjelent közös véleménycikkében arra hívják fel a figyelmet, hogy a felnőtt politikai szereplők bekapcsolódásával a közbeszéd könnyen elfordulhat a gyerekek ügyeitől. Az iskolai körülmények helyett ilyenkor a feltételezett politikai befolyásolás vagy a közrend kerülhet a vita középpontjába.
Az európai megmozdulásokat ugyanakkor félrevezető volna egyetlen egységes diáklázadásként leírni. Dózsa Kata a beszélgetésben különbséget tett a középiskolások és az egyetemisták, illetve a fiatal felnőttek helyzete között politikai véleménynyilvánítás tekintetében. A francia középiskolásoknál az oktatás színvonala, a tanárhiány és az iskolák állapota került előtérbe. Ezzel szemben például a szerb egyetemisták tiltakozását más politikai célok, mindenekelőtt a korrupcióval és a kormánnyal szembeni fellépés mozgatták.
Eltérőek a politikai érdekérvényesítés lehetőségei is: a nagykorú egyetemisták a választásokon is kifejezhetik elégedetlenségüket, a középiskolások többségének erre nincs lehetősége. A beszélgetésben ezért felmerült a kérdés: indokolt lenne-e csökkenteni a szavazati korhatárt?
Ha a kutatásokat nézzük, nincsenek hátrányai annak, ha leszállítják a szavazati korhatárt 16-17 évre vagy akár még korábbra
– fogalmazott Dózsa Kata. A tiltakozás közben új formákat is talál. A digitális platformok a szervezés mindennapos eszközeivé váltak, miközben maga a demonstráció is átköltözhet az online térbe. Dózsa Kata olyan eseteket említett, amikor a tanárhiány vagy infrastrukturális problémák miatt online oktatásra átálló iskolák diákjai videók és zenék bejátszásával zavarták meg az órákat. A tiltakozás így ugyanabban a digitális térben jelent meg, ahová az oktatás kényszerült.
Az EUfóriában Dózsa Katát Folk György, az EUrologus brüsszeli és Moravecz Kata, az EUrologus bécsi tudósítója kérdezte.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.
Nyitókép: Diáktüntetés Párizsban 2026. november 5-én
