Az Európai Parlament és a Tanács szerdán hajnalban jutott előzetes megállapodásra. „A megállapodás értelmében a Tanács által javasolt, egymilliárd eurós kötelezettségvállalási csökkentést is elvetették, így a végleges költségvetés ezen a ponton visszatér az Európai Bizottság eredeti javaslatához. Az Európai Parlament emellett további 300 millió euró többletforrást is kiharcolt egyes kiemelt programok számára.
A költségvetés 199,7 milliárd eurós kötelezettségvállalási és 211,5 milliárd eurós kifizetési előirányzatot tartalmaz. A két összeg közötti különbség abból adódik, hogy a kötelezettségvállalás az adott évben vagy a későbbiekben teljesítendő jogi fizetési ígéreteket jelenti, míg a kifizetések a korábban és az adott évben vállalt kötelezettségek tényleges pénzügyi teljesítését fedezik. A büdzsé emellett 710,1 millió euró mozgásteret is hagy a jelenlegi többéves pénzügyi keret kiadási plafonjai alatt, amelyet előre nem látható szükségletek esetén lehet felhasználni.
A parlamenti tárgyalók a versenyképesség és az innováció erősítését jelölték meg a többletforrások egyik fő céljaként. A Horizont Európa kutatási program 21,5 millió euróval, a közlekedési és energetikai hálózatok fejlesztését támogató program 22,5 millió euróval, az Erasmus+ oktatási és mobilitási program pedig 14 millió euróval kap többet az eredeti bizottsági javaslatban szereplő összegnél.
Az agrártermelők támogatására szolgáló Európai Mezőgazdasági Garanciaalap további 7 millió euróhoz jut, a környezetvédelmi és éghajlat-politikai LIFE program kerete pedig 10 millió euróval bővül. A természeti katasztrófákra és egyéb vészhelyzetekre való uniós felkészültséget erősítő polgári védelmi mechanizmus 13,5 millió eurós többletforrást kap.
A biztonsági kiadások között a kiberbiztonság és az uniós intézmények fizikai védelme is nagyobb hangsúlyt kap. A parlament külön forrásokat biztosított az uniós külképviseletek biztonságának javítására, a biztonságos kommunikációra és az új technológiák, köztük a mesterséges intelligencia alkalmazására.
A migráció és a külső határok védelme szintén a parlamenti többletforrások kedvezményezettje. A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, valamint a Határigazgatási és Vízumeszköz együttesen további 30 millió euróhoz jut. A katonai mobilitás fejlesztésére 10 millió euróval több jut.
Az EU déli és keleti szomszédságának támogatását összesen 39 millió euróval növelik, a humanitárius segélyezés pedig további 30 millió eurót kap.
Az Európai Bizottság közleménye külön kiemeli, hogy 2027 a migrációs és menekültügyi paktum végrehajtásának első teljes éve lesz. Ehhez kapcsolódóan 1,1 milliárd euró kiegészítő finanszírozás áll majd a tagállamok rendelkezésére a migráció kezelésére. A teljes költségvetési fejezet, amely a migrációt és a határigazgatást foglalja magában, 5,81 milliárd eurós kötelezettségvállalással számol.
A 2027-es költségvetésben Ukrajna támogatása is szerepel, többek között az Ukrajna-eszközön keresztül. A költségvetésben 650 millió eurós tétel szerepel az Ukrajnának nyújtandó támogatási hitelhez kapcsolódóan. A parlament és a Tanács ugyanakkor egyelőre nem döntött az ehhez kapcsolódó különleges költségvetési eszköz mozgósításáról. A két intézmény közös nyilatkozata szerint erre 2027-ben még lehetőség lesz, amennyiben előre nem látható, rendkívüli körülmények merülnek fel.
A költségvetési megállapodás kitér a NextGenerationEU helyreállítási alaphoz kapcsolódó hitelfelvételi költségekre is. Az ezek miatt keletkező 4,9 milliárd eurós többletkiadást a korábban elfogadott úgynevezett lépcsőzetes finanszírozási mechanizmus alapján kezelik. Ennek célja, hogy az uniós hitelfelvétel növekvő költségei ne a kiemelt uniós programok finanszírozásától vonják el a forrásokat.
A Bizottság értékelése szerint a 2027-es költségvetés az elmúlt évek egymást követő válságai – a koronavírus-járvány, az energiaválság, az infláció, az ukrajnai háború és a közel-keleti konfliktus – után zárja le a jelenlegi többéves pénzügyi időszakot. A testület hangsúlyozza, hogy a kohéziós programok teljes ütemben zajlanak, ami indokolja a kifizetési előirányzatok magas, 211,5 milliárd eurós szintjét. A mezőgazdasági támogatások finanszírozása szintén magas szinten marad, részben az energia- és műtrágyaárak alakulása miatt.
A kötelezettségvállalások legnagyobb részét, 75,76 milliárd eurót a kohézió, a reziliencia és az uniós értékek fejezete kapja. A természeti erőforrásokra és a környezetvédelemre 57,11 milliárd, az egységes piacra, az innovációra és a digitális fejlesztésekre 22 milliárd eurót irányoznak elő. Az EU szomszédságára és a világ többi részére 15,54 milliárd, az európai intézmények működésére 13,87 milliárd euró jut. A biztonság és a védelem 3,08 milliárd, a migráció és a határigazgatás pedig 5,81 milliárd eurós kötelezettségvállalással szerepel a tervezetben.
A költségvetési megállapodás egyúttal a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret lezárását jelenti. A következő, 2028 és 2034 közötti időszakra szóló uniós költségvetésről már külön tárgyalások folynak.
Az Európai Parlament költségvetési bizottságának elnöke, Johan Van Overtveldt szerint a megállapodás fontos alapot biztosít a versenyképesség, a biztonság és az innováció erősítéséhez, de további intézkedésekre lesz szükség ahhoz, hogy az EU hosszú távon is kezelni tudja az előtte álló kihívásokat.
A 2027-es büdzsé általános előadói feladatait ellátó Nils Ušakovs arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret vásárlóereje az elfogadása óta az infláció miatt már tíz százalékkal csökkent. Szerinte ezért is fontos, hogy az uniós programok kedvezményezettjei megkapják azokat a forrásokat, amelyeket az EU a költségvetési ciklus elején megígért nekik.
A megállapodást most a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek is hivatalosan jóvá kell hagynia. A Tanács várhatóan november 23-án dönt róla, az Európai Parlament plenáris szavazását pedig november 24-re tervezik. A költségvetés elfogadásához a Tanácsban minősített többség szükséges.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.
