„Abszurd és zaklató jellegű” – Újabb uniós panaszt nyújtott be a kiskereskedelmi különadó miatt Spar
A vállalat szerint a Tisza-kormány, az adóteher csökkentését célzó jogszabály-módosítását a nagy áruházláncok gyakorlatilag nem tudják alkalmazni.
A magyar kiskereskedelmi különadók és az árréskorlátozások körüli vita ismét napirendre került Brüsszelben: a Spar Austria vezérigazgatója újabb levélben fordult az Európai Bizottsághoz, amely megerősítette, hogy vizsgálja a beadványt és a magyar szabályozás nyári módosításainak hatását.
Az ügy azonban csak egy a Magyarországot érintő számos uniós jogvita közül. A szuverenitásvédelmi törvénytől az orosz gázimport kivezetésén át a médiapiaci szabályozásig több fontos kérdésben várnak még döntésre az uniós bíróságok.
Az EUrologus összegyűjtötte a fontosabb, bíróság előtt folyamatban lévő ügyeket, a nemrégiben lezárt eseteket, a megoldásra váró migrációs témával kiegészítve.
A Spar vezetője, Hans K. Reisch október 21-én küldött levelet Stéphane Séjournénak, az Európai Bizottság ügyvezető alelnökének. A Die Presse beszámolója szerint a vállalatvezető úgy látja, hogy a magyar szabályozás módosítása nem szüntette meg a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncok hátrányos helyzetét. A lap szerint a Spar további bizottsági fellépést, új kötelezettségszegési eljárást és állami támogatási vizsgálatot is sürgetett.
A Bizottság szóvivője, Louise Bogey október 30-án megerősítette a levél átvételét, de hangsúlyozta: egyelőre annak tartalmát vizsgálják. A kiskereskedelmi különadó ügyében már 2024 októbere óta folyik kötelezettségszegési eljárás, a Bizottság pedig 2026 áprilisában döntött arról, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé utalja. A testület most azt értékeli, hogy a 2026 nyarán elfogadott magyar jogszabály valóban megszüntette-e a kifogásolt, diszkriminatív elemeket. Új eljárás megindítását a szóvivő nem jelentette be.
A vita középpontjában az áll, hogy a Bizottság szerint a külföldi tulajdonú, integrált vállalatok forgalmát a magyar szabályok magasabb adókulcsok alá vonják, miközben a hazai franchise-rendszerben működő láncok forgalmát nem ugyanúgy számítják össze. A Spar 2026-ra 130 millió euróra becsüli a magyarországi többletterheit, ebből 90 milliót a különadóhoz, 40 milliót az árréskorlátozásokhoz köt.
A kiskereskedelmi különadó ügyét nem szabad összekeverni az árréskorlátozásokkal.
Utóbbiak miatt a Bizottság 2026 júliusában két külön eljárásban döntött a bírósági továbblépésről – és itt már áttérünk a folyamatban lévő egyéb ügyekre. Az egyik az egyes élelmiszerekre vonatkozó árréskorlátozásokat, a másik pedig a drogériák bizonyos nem élelmiszertermékeire kiterjedő hasonló szabályokat érinti – a köznyelvben mindkettőt árrésstopként emlegetjük. A Bizottság szerint a korlátozások – amelyeket január elsejével egyébként kivezetni tervez a kormány – elsősorban a külföldi vállalkozásokat sújtják, és olyan alacsony árrést írhatnak elő, amely már a működési költségek fedezésére sem elegendő.
Egy ilyen ügyben a Penny Market is bírósághoz fordult, miután megbírságolta a kormányhivatal, az ügyben eljáró testület – a Győri Törvényszék – pedig a luxemburgi EU Bírósághoz. Hasonló történt a Lidl Magyarország esetében, ott a Szegedi Törvényszék beadványa került a testület elé, amely a két ügyet már összevonva kezeli.
Egy ügyben, amelyet szintén a Penny Market indított, idén júniusban kimondta a testület, hogy az élelmiszer-kiskereskedőkre előírt kötelező akciózási rendszer ellentétes az uniós joggal.
Ezek az ügyek nem azonosak a Bizottság által indított kötelezettségszegési perekkel: az előbbiekben magyar bíróságok kérnek értelmezést az uniós jogról, az utóbbiakban a Bizottság lép fel a tagállammal szemben. Túllépve a magyar kormány(ok) és a kiskereskedelmi láncok vitáin,
a politikailag legérzékenyebb ügyek közé tartozik a szuverenitásvédelmi törvény.
Az Európai Bizottság azt kéri a Bíróságtól, állapítsa meg, hogy a 2023-ban elfogadott törvény sérti az uniós alapszerződéseket, a szolgáltatási irányelvet, az elektronikus kereskedelemre vonatkozó szabályokat, valamint az alapjogokat és az adatvédelmi előírásokat. A Bizottság kifogásolja többek között a Szuverenitásvédelmi Hivatal széles vizsgálati jogköreit és azt, hogy a hivatal tevékenysége csak korlátozottan vonható bírósági felülvizsgálat alá. Ennek az ügynek a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése miatt már csak esetleg elvi jelentősége lehet: a Bíróság kimondhatja – a főtanácsnoki indítvánnyal összhangban –, hogy Magyarország megsértette az uniós jogot.
Egy másik ügyben Magyarország támadja az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott európai médiaszabadság-rendeletet. A Fidesz-kormány idején elindított magyar kereset
a teljes rendelet megsemmisítését kéri, másodlagosan pedig több rendelkezését vitatja. A jogvita többek között a médiapiaci szabályozás, a szerkesztői függetlenség és az új európai médiaszolgáltatási testület hatásköre körül forog. Kérdés, hogy az új magyar kormány fenntartja-e a keresetet.
Az energiaügyekben két, egymástól elkülönülő jogvita is zajlik.
Az egyikben Magyarország az orosz földgázimport fokozatos kivezetéséről szóló uniós rendelet megsemmisítését kéri. Budapest többek között a jogszabály elfogadásához választott jogalapot vitatja. Úgy tűnik, a Magyar-kormánynak is van gondja ezzel a rendelkezéssel, ezért ez az eljárás ítélettel végződhet.
A másik ügyben a Bizottság indított eljárást Magyarországgal szemben. A Bizottság azt kéri számon, hogy Magyarország szembemegy az Európai Bíróság korábbi, a Komstroy-ügyben hozott ítéletével. A 2021-ben született ítélet legfontosabb eleme az, hogy az uniós jogot helyezte a nemzetközi jog elé, amikor az uniós tagországok közötti Energia Charta Egyezményt érintő jogviták esetében elvetette az uniós jogrendtől független választottbírósági eljárás lehetőségét. Ennek nyomán az uniós országok jelentős része kilépett az egyezményből, Magyarország ezt egyelőre nem lépte meg. Emiatt a Bizottság 2026 októberében az EU Bíróság elé citálta Magyarországot. Ez az ügy egy a Molhoz kapcsolódó választottbírósági ítélet elismerésének, illetve végrehajtásának kérdését is felveti.
A Bizottság a magyar vasúti szabályozó hatóság működésének rendszerét is kifogásolja.
Álláspontja szerint a magyar szabályozás nem garantálja, hogy a hatóság – amely a kereset elindítása idején, 2025-ben az Építési és Közlekedési Minisztérium alá tartozott – önálló, jogilag elkülönült és a köz- vagy magánszereplőktől független intézményként működjön.
Ami már lezárult
Az elmúlt hetekben több jelentős magyar vonatkozású ügyben is ítélet született. Október 22-én a Bíróság megállapította, hogy
- Magyarország megsértette az uniós jogot az ügyvédi segítséghez való hozzáférés szabályozásával. A kifogásolt gyakorlat lehetővé tette, hogy a gyanúsítottat ügyvéd nélkül hallgassák ki, ha a védő meghatározott időn belül nem jelent meg.
- Október 15-én az embercsempészet miatt elítéltek reintegrációs őrizetére vonatkozó magyar szabályozást marasztalta el a Bíróság.
- Január 22-én a kiegészítő bányajáradékot minősítette jogsértőnek az Európai Bíróság.
- Ugyancsak elbukta a pert Magyarország a gyermekvédelmi törvény pedofilokat melegekkel történő összemosása miatt,
- és pert veszített az a hat magyar modellváltott egyetem is, amelyek az Erasmusból történő kizárásukat támadták meg,
- továbbá nem adott igazat a testület Magyarországnak az Európai Békekeret megtámadása kapcsán sem.
Ezeket az ügyeket végül a kormányváltás és az azt követő jogszabály-módosítások oldották meg.
A fenti ügyek kiragadott példáknak tűnnek, de nem túlzás azt állítani: az Orbán-kormány az összes, nagyobb jelentőségű ügyet elveszítette az Európai Bíróságon. Az ítéletek zömében az összes magyar jogi érvet alaptalannak minősítették, és a kormány védekezését egyértelműen cáfolták.
A legutóbbi egyértelmű, jelentős, a magyar állam által indított és javára eldöntött ügy, amelyet azonosítani lehet, 2020. június 4-én zárult le.
Magyarország a Bizottság azon határozatait támadta meg, amelyek ideiglenesen felfüggesztették a dohányipari egészségügyi hozzájárulás, illetve az élelmiszerlánc-felügyeleti díj progresszív adókulcsainak alkalmazását.
Az Európai Bíróság megsemmisítette a bizottsági határozatokat, mert azok indokolása nem volt megfelelő. Ez azonban nem jelentette annak kimondását, hogy a magyar adóintézkedések minden szempontból megfeleltek az uniós állami támogatási szabályoknak.
Természetesen egy ilyen összeállítást nem jelenthetünk készre anélkül, hogy ne foglalkoznánk a nevezetes migrációs büntetéssel.
A migrációs büntetés alapja az Európai Bíróság 2024. júniusi döntése,
amelyben azt mondta ki, hogy egy korábbi, 2020. decemberi bírói ítélet végre nem hajtása miatt egyszeri szankcióként 200 millió eurót, azt követően pedig naponta 1 millió euró kényszerítő bírságot kell fizetni egészen addig, amíg a hat évvel ezelőtti ítéletnek eleget nem tesz Magyarország.
Az Orbán-kormány inkább fizetett, de nem volt hajlandó módosítani a jogszabályokat, Magyar Péter viszont korábban arra utalt, el akarja érni az EU-ban a büntetés eltörlését. Ez azért nehézkes Brüsszelben, mert a Bizottság vonja le ugyan a pénzt a Magyarországnak szánt kifizetésekből, ám nem a Bizottság vagy a Tanács szabta ki a bírságot, hanem a Bíróság. Ha valamilyen nem szabályozott módon a tagállamok például arra szólítanák fel az Európai Bizottságot, hogy ne hajtsa végre az ítéletet, vagyis ne vonja le a büntetést a Magyarországnak járó bármilyen kifizetésből, akkor azzal olyan precedenst teremtenének, aminek következményeit egyetlen kormány sem fogja magára vállalni.
A kormányfő korábbi nyilatkozata azonban arra enged következtetni, hogy Magyarország még ebben az évben elfogad egy EU-konform menekültügyi szabályozást. Ez nem bonyolult dolog, és egy ilyen szabályozással is meg lehet oldani, hogy akár valamennyi - illegális bevándorlóként érkező - menedékkérő számára zárva maradjanak a határok. Ehhez mindössze a tisztességes eljárást, jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani számukra. A probléma megoldására való törekvést jelzi, hogy a következő évben már nem szerepel a költségvetés kiadási oldalán a napi egymillió eurós büntetés.
Orbán zsarolása után Magyar jogászkodna, ám egyelőre hiába – már egymilliárd eurót bukott emiatt Magyarország
Az EUrologus számításai szerint augusztus 22-én érte el az egymilliárd eurót az úgynevezett migrációs büntetés. Az Európai Bizottság már 910 millió eurót le is vont az esedékes magyar kifizetésekből. Az ügy tulajdonképpen egyszerűen megoldható lett volna, az Orbán- és a Magyar-kormány azonban azzal, hogy nem csinált semmit, összekuszálta a szálakat.
