Ajándéklink létrehozása

Uniós jogot sértett Magyarország a vasúti igazgatási szervezet függetlenségének hiánya miatt

Az ügy még az Orbán-kormány öröksége, és egy újabb olyan jogvita, amelyben pervesztessé vált Magyarország, és kimondták, hogy sérül az uniós jog.

  • HVG
  • EUrologus

Az Európai Unió Bírósága szerint Magyarország megsértette az uniós jogot, mert nem biztosította a vasúti igazgatási szervezet megfelelő szervezeti és működési függetlenségét. A luxembourgi testület ítéletében helyt adott az Európai Bizottság keresetének, és kimondta:

a vasúti ágazat felügyeletét ellátó hatóság nem működhet a közlekedésért felelős minisztérium egyik egységeként.

Az ügy még az Orbán-kormány öröksége, és egy újabb olyan jogvita, amelyben pervesztessé vált Magyarország, és kimondták, hogy sérül az uniós jog. Magyarországnak utoljára hat évvel ezelőtt adott igazat egy perben az Európai Bíróság, a vesztes ügyek között volt az összes nagyobb jelentőségű, szimbolikus értékű ügy.

A mostani eset középpontjában az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló uniós irányelv áll, amely előírja, hogy minden tagállamnak önálló vasúti igazgatási szervezetet kell létrehoznia. Ennek a hatóságnak szervezeti, működési, hierarchikus és döntéshozatali szempontból egyaránt jogilag elkülönültnek és minden más állami, illetve magánszektorbeli szereplőtől függetlennek kell lennie.

Az Európai Bizottság azért indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, mert álláspontja szerint a magyar szabályozás nem teljesítette ezeket a követelményeket. A kifogásolt szervezeti modellben a vasúti igazgatási szervezet a közlekedésért felelős minisztériumhoz tartozott, ami a Bizottság szerint összeegyeztethetetlen az uniós jogban előírt függetlenséggel, ezért 2025 augusztusában pert indított az Európai Unió Bíróságán.

A magyar kormány azzal érvelt, hogy az irányelv nem zárja ki az integrált igazgatási hatóságok létrehozását. Ezek több szabályozott ágazat felügyeletét is elláthatják, és egy másik jogalanyba szervezett hatóság is biztosíthatja az önálló működést, ha a nemzeti jog megfelelő garanciákat tartalmaz. Magyarország szerint az ilyen szervezeti megoldások tiltása sértené a tagállamok intézményi autonómiáját.

A Bíróság azonban nem fogadta el ezt az érvelést. Az ítélet szerint az irányelv szövegéből, összefüggéseiből és célkitűzéseiből egyértelműen következik, hogy a vasúti igazgatási szervezetnek ténylegesen és jogilag is függetlennek kell lennie. Ez nem egyeztethető össze azzal, hogy a hatóság a közlekedési minisztérium egyik szervezeti egységeként működjön.

A luxembourgi testület arra is felhívta a figyelmet, hogy az irányelv kifejezetten és kimerítően meghatározza, mely hatóságokkal hozható létre integrált igazgatási szervezet. Ezek a versenyhatóság, a vasúti biztonsági hatóság és az engedélyező hatóság. A felsorolásból nem következik, hogy a vasúti igazgatási szervezetet a tagállamok tetszőlegesen más hatóságokhoz vagy állami szervekhez kapcsolhatnák.

A Bíróság szerint a magyar megoldás nemcsak a szervezeti függetlenség követelményével ellentétes, hanem összeférhetetlenségi kockázatokat is teremt. A közlekedési miniszter ugyanis egyszerre tölthet be olyan szerepeket, amelyek miatt a vasúti igazgatási szervezet döntéseiben érintett lehet.

A miniszter felelős többek között a személyszállítási közszolgáltatási szerződések odaítéléséért, miközben az irányelv értelmében kérelmezőként is felléphet, vagyis jogorvoslati kérelemmel fordulhat a vasúti igazgatási szervezethez. A Bíróság szerint ez is alátámasztja, miért szükséges a hatóság és a közlekedési minisztérium közötti egyértelmű intézményi elkülönülés.

Az ítélet kötelezi Magyarországot arra, hogy a lehető leghamarabb megszüntesse az uniós jogsértést, és a szabályozását az uniós követelményekhez igazítsa. A döntés önmagában nem jár pénzügyi szankcióval. Amennyiben azonban az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy Magyarország nem hajtja végre az ítéletet, újabb eljárást indíthat, amelynek eredményeként már pénzbírságot is kiszabhatnak.

Hozzászólások