A projekt az Új Magyarország Fejlesztési Tervből nyert támogatást 2008 végén a romkertben található középkori emlékek (az egykori  Szent István-kori bazilika és környezete) ”nemzeti emlékhelyhez illő”  bemutatására.  A hajdani kormányzó és temetkezési hely fölé a tervek szerint egy gigantikus  templomszelvény került volna, de a projekt része volt még a belvárosi Fő utca rekonstrukciója, egy középkori makettváros és egy történelmi kalandpark megépítése is.

Dudás Szabolcs

Képzelet és történelem

A terv széleskörű szakmai és társadalmi vitákat váltott ki. A kritikusok mondták nemzetieskedőnek, megalománnak és Disneylandnek. Leginkább a koronázó templom vélt méreteit megmutató templomszelvény osztotta meg a feleket: mivel a román kori bazilika kinézetéről  nincs érdemi tárgyi információ, a Szent István sírja fölé szánt, diadalívként is értelmezhető templomszelvény felhúzása nélkülözött volna minden történelmi  alapot.

A kormánydöntés logikus folyománya Székesfehérvár  önkormányzati közgyűlése májusi határozatának, amikor a megemelkedett költségekre és az időbeli csúszásra hivatkozva, a másik konzorciumi tag, a megyei önkormányzattal egyetértésben visszamondta a támogatási szerződést.  A projektnek 2006-ban teljes politikai egyetértésben fogott neki a város (a közgyűlésben ugyanannyian voltak a szocialista és a fideszes tagok), de mivel a támogatás megítéléséhez képest a teveket öt éven belül meg kellett volna valósítani, Fehérvár lecsúszott volna az uniós támogatásról.

Régi adósság

A romkert legújabb kori története meglehetősen viszontagságos: 1988-ban kapta meg a „nemzeti emlékhely” státuszt, azóta próbáltak valamilyen méltó bemutató teret kialakítani hozzá. A negyven méter magas, templomtornyokkal konkuráló templommetszet mellett terveztek már ide panteónt. A romokat csak félig fedő takaró védőtetőt pedig időközben el kellett bontani.