szerző:
Kulcsár Hajnal (hvg.hu)

A világpiacon egyre inkább a helyi, speciális fajták futnak. Olyan különleges borokra van kereslet, amelyek nem teremnek meg minden domboldalban. Ez a szemléletmód sokat segíthet a magyar boroknak is, hiszen rengeteg szőlő- és borfajtánk másutt nincs. Mi segíthet a magyar borágazaton, a marketing vagy/és a szemléletváltás?

"A jó bornak kultusza van" – vallja Kovács Nimród, a Monarchia Borászati Kft. tulajdonosa, aki néhány évvel ezelőtt azért hozta létre a magyar borexporttal foglalkozó céget, hogy az ország legjobb borvidékeiről összegyűjtött magas minőségi borokat a külföldi piacnak is megmutassa. "Huzamosabb kinn tartózkodásom alatt rá kellett jönnöm, hogy nincs jó magyar bor az Egyesült Államokban; ezt az űrt kell kitölteni" – indokolja Kovács Nimród, aki a borászkodás mellett egyébként az UPC közép-európai csoportját vezeti.

Kovács Nimród. Jött és visz
© pano-rama.hu
A borpiac olyan terület, ahol rendkívül nagy szerepe van a kapcsolati tőkének és a szakmai bizalomnak, hiszen a borimádók szívesen próbálják ki az új ízeket - osztja meg tapasztalatát az üzletember. Vállalkozásának lényege, hogy új piacokat teremtsen a magyar boroknak. Sikerült is, hiszen a New York-i Matt Brothers nevű borkereskedés megvásárlásával nem csak a legjobb import – olasz, francia, kaliforniai, spanyol, német, osztrák és argentin piacok - portfoliót kapták meg, hanem egy jelentős amerikai piacot is, amelyen a Monarchia borai is kinőhették magukat.

A magyar bortermelés öt százaléka érdekli őket, azaz - Kovács szavával - csak a csúcsborok. A huszonkét magyar borászat közül a legjobbakat választotta ki – Vylyan, Demeter, Szepsy, Hétszőlő, Weninger, Takler, Nyakas –, gyűjtésük célja, hogy a borok ne versengjenek, hanem kiegészítsék egymást. „Így olyan borokat tudunk összeválogatni, amelyeket bátran tudunk ajánlani bárki számára szerte a világon” – enged bepillantást üzletpolitikájába az egykor marketinggel is foglalkozó szakember.

Az említett borászatoknak a legkiválóbb boraira került egyfajta minőségi bélyegzőként a Monarchia logó. „Válogatásunk során olyan borokat kerestünk, amelyek ízvilágban és hangulatilag kiegészítik egymást. A bor arculatához, a könnyebb választás érdekében egy hangulatot is költünk, így három kategória közül lehet válogatni: mindennapok öröme, alkalomhoz illő és a nagyágyú borok. Szép borokat viszünk a piacra, és megadjuk hozzájuk a sztorit" - dicsekszik a "monarcha". 

Kovács Nimród a kereskedés mellett saját pincészetet is fenntart. Az egykori egri Pók-Polonyi pincészetet vásárolta meg, amely immár Monarchia Cellars néven fut. Egyik borukból mindössze évi ezerötszáz palack készül "darabáron" negyedmilliós fogyasztói árral.

Kovács Nimródnak a magyar borászatról is megvan a véleménye, „kialakulatlan és rendezetlen a szakma helyzete" - összegez. A magyar borpiacnak elsősorban nem marketing kell, hanem az, hogy valóban minőségi, finom borokat mutasson fel. Folyamatosan állami támogatás után sír a szakma, ám csak azokat kellene támogatni, akik valóban minőséget termelnek. El kell jussunk ahhoz a felismeréshez, hogy nem a mennyiség a fontos. Kovács szerint a magyar borok másik kellemetlen vonása, hogy túlárazottak, az ár/érték arány gyakran elrugaszkodik a valóságtól. Itt Kovács nyilván nem saját boraira gondol.

Mennyit és mit iszunk? (Oldaltörés)

Van aki a fehérre, míg mások a vörösre esküsznek
© borportal.hu
A világon egy személyre eső elfogyasztott bor mennyisége 3,6 literre apadt a tavalyi év végére, ez az eddig mért legalacsonyabb érték. Az elemzők szerint a világ átlagos borfogyasztása 2010-re még alacsonyabbra, 3,4 literre zsugorodhat.

Magyarországon jelenleg 33 liter az egy főre eső éves fogyasztás, ami majdnem megegyezik az európai uniós átlaggal, ami 34 liter.

A borissza franciák fogyasztása folyamatosan csökken, és ugyanez igaz az olaszokra is: az elmúlt 33 évben a felére csökkent az átlagos fogyasztás. Míg a franciák 54, addig az olaszok évente átlagosan 49 liter bort isznak. Csak összehasonlításként: 1971-ben még 110 liter bort ittak az olaszok, majd 1990-ben ez 62 literre mérséklődött. Ám nemzetközi viszonylatban még mindig tekintélyes mennyiséget isznak meg a nemes nedűből, ráadásul e két ország együtt továbbra is a világ fogyasztásának több mint a negyedét adja.

Az olasz borkedvelők főként a vörösborokat isszák, a fogyasztás 56 százalékát teszik ki a vörösek, míg a fehérborok 37, a rosék mindössze 7 százalékot kaparinthatnak meg.

A statisztikai adatok szerint az évtized végére az Egyesült Államok átveszi Olaszország helyét az elfogyasztott bor mennyisége alapján felállított ranglistán. Ezzel együtt a tengerentúlon az egy főre eső éves fogyasztás mindössze nyolc liter. Más országok is felzárkózhatnak a következő öt évben, az angolok például idén utolérhetik a jelenleg 21 liternél tartó ausztrálokat, de ez még mindig kevés lesz az olasz és francia visszaesés ellensúlyozására.

Mit találunk a polcokon?
Érdekes képet mutat a borvidékek megjelenése a hiper- és szupermarketek polcain. A borkínálatban a Villányi Borvidékről származó borok vannak leginkább jelen, arányuk 15 százalékot tesz ki. Ezt követik a Tokaji Borvidék borai 14 százalékos, valamint az Egri Borvidék borai 12 százalékos részesedéssel. Gyakorlatilag ez a három borvidék részesedik a legnagyobb arányban a kínálatból, míg a többi borvidék jóval lemarad mögöttük. A balatonboglári, szekszárdi, mátrai borok 6 százalékot, a balatonfelvidéki és a kunsági borok 5 százalékot, az Etyek-Budai és a Soproni Borvidék 3 százalékot tesz ki.
A magyar termelők számára a legfontosabb piac a hazai, hiszen itt adják el a megtermelt bor háromnegyedét. Statisztikai adatok szerint a belföldi forgalom évi 2,5 millió hektolitert tesz ki. A forgalomba hozott borok közel kétharmadát folyóborként adják el, és csak egyharmada kerül palackba. A folyóbor eladásában az asztali és tájborok közel 55 százalékot tesznek ki, a minőségi borok aránya pedig 45 százalékot. A palackban forgalmazott borok 60 százalékát az asztali és a tájborok jelentik, míg 40 százalékát a minőségi borok adják.

Az élelmiszerboltok polcain a hazai borok dominálnak, ami 90 százalékos részesedést jelent, a külföldieké még mindig csak a tíz százalék. A minőségi borok túlnyomó többségben vannak az üzletek polcain, 86 százalék, az asztali és tájborok csak 14 százalékkal részesednek a kínálatból. Ugyanakkor ezek gyorsan forognak, és a két utóbbi kategória teszi ki a boreladás döntő többségét.

Az árakkal is hasonló a helyzet, azt tapasztaljuk, hogy az alacsony árkategóriában, ami 300 forintos literenkénti árat jelent, viszonylag kevés terméket találunk (5 százalék), ugyanakkor ebben az árkategóriában a legnagyobb a boreladás. A kínálatban a legtöbb bor 300-800 forint, illetve a 800-2000 forintos árkategóriában található, viszont a minőség-ár arány a legkevésbé letisztult ebben a két árszegmensben.

Jó bornak is kell cégér (Oldaltörés)

Magyarország külső borpiacai folyamatosan szűkülnek, 1995 és 2003 között 44 százalékkal csökkent a borkivitel; s ennek legfőbb oka, hogy Magyarország a kelet-európai országokhoz képest, mint például Románia és Bulgária, viszonylag csak magas áron tud bort kínálni. Márpedig piaci előnyre az tesz szert, aki a legalacsonyabb áron tudja piacra vinni a bort. Számunkra a legfontosabb célországokat jelenleg az uniós tagállamok jelentik, amelyek borkivitelünk 80 százalékát szívják fel.

Az Év Borásza
„Vörösborai sötét rubin színű, szeder, erdei gyümölcs és szilva, valamint csokoládés-konyakos meggyre emlékeztető ízvilágúak. Fehérborai könnyed gyümölcsös jellegűek” – e szavakkal méltatták, Vincze Béla egri borászt, akit 2005 végén az év bortermelőjévé választotta a Magyar Borakadémia. Pincészete nagy hangsúlyt fektet az egri hagyományok követésére, azaz a hosszú és türelmes tölgyfahordós érlelésre. Borainak 98 százaléka kékszőlőből készül. "Jelenleg több bort készítünk, mint amennyit el tudunk adni" - vallja be a borász, de bízik abban, hogy az év bortermelője cím is hozzásegíti, hogy megmaradt készleteit eladhassa.
„A magyar bor nemzetközi rangját és piacait vissza kell szerezni, ehhez elsősorban a bormarketingre kell többet költeni” – fogalmazott Módos Péter, a Magyar Borakadémia elnöke. Bormarketingre évente 250-300 millió forintot fordítottak az elmúlt időszakban. Ez fog most megváltozni, a borakadémia elnöke szerint ugyanis minden esély megvan erre. 

Együttműködési megállapodást kötött a magyar bormarketing-tevékenység támogatására a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, illetve a Magyar Bormarketing Kht. A borászok által befizetett összeg az Agrármarketing Centrumhoz folyik be, ahonnét három napon belül utalják a Bormarketing Kht. számlájára.

A bor jövedéki adóját felváltó járulékból, amely literenként nyolc forintot jelent 1,5 milliárd forint folyik be, amit marketingre és a magyar borok minőségének biztosítására, ellenőrzésére költhetnek majd a szőlőtermelők. A Magyar Bormarketing Kht. idén kezdi meg tevékenységét. A pénz 60 százalékát közösségi marketingre költheti a társaság, a további 40 százalék pedig az Országos Borminősítő Intézetetet illeti meg.

A magyar bormarketingre szánt állami pénzt elvileg brüsszeli pályázatokkal meg lehet duplázni. Így a magyar bormarketingre előreláthatólag kétmilliárd forintot lehet fordítani, azaz csaknem tízszer annyit, mint az előző években - bizakodik  Módos Péter.

Aszú és esszencia: 10-25 év múlva csúcsformában (Oldaltörés)

Az aszú élete itt kezdődik
© borportal.hu
Egyes borszakértők szerint külhonban jelenleg kizárólag Tokajnak van tekintélye, a borvidék világhírnevét elsősorban az aszúsodott szőlőszemek felhasználására kialakult borászati technológiájának köszönheti. A legfinomabb tokaji aszúk és kései szüretelésű borok ma már valóban a világ legjobbjai ebben a kategóriában - bizonygatják a tokaji hívei. A tokaji aszú hagyományosan furmint, hárslevelű és sárgamuskotály szőlőkből készül, bár egy újabb szabályozás szerint további négy fajta felhasználását is engedélyezik.

A hónapokig tartó erjedés után az aszúborokat még legalább két évig érlelik fahordókban, majd még három esztendőt palackban, de egyes vélemények szerint az aszúk 10-25 éves korukra érik le csúcsformájukat. Az aszúkészítéshez a nemespenésztől összeroskadt szőlőszemeket szétválogatják, amelyekből a kicsöpögő nedű az eszencia, amely a legtöbb cukrot és extraktot tartalmazza. Ez a nektár a termés legértékesebb kincse, különleges értéke miatt szinte megfizethetetlen áron kerül forgalomba. Például a Hétszőlő Dűlő nevű borászat 1993-as évjáratú Esszenciája több mint 50 ezer forintba kerül.

A magyaroké a tokaji
Az Európai Bíróság az olasz Lazio megye bírósági beadványára helybenhagyta a Magyarország és az EU közötti 1993-as bormegállapodást, amely 2007. március 31-e után megtiltja az olaszoknak a tocai, a franciáknak pedig a tocay elnevezés használatát saját borukra. Húszévi tárgyalás után tavaly megkötötték az unió és az USA közötti boregyezséget is, amelyben rögzítették, hogy az Egyesült Államokban több bormegnevezés mellett védett lesz a tokay is, amin a tokaji borok értendők. Függőben maradt viszont a Szlovákiával folytatott borvita: 2004-ben elvi megállapodás született ugyan arról, hogy három határ menti szlovák település dűlőin összesen 565,2 hektáron termelt szőlőből készült bor forgalomba hozható tokaji néven, de a szlovákoknak azóta sem sikerült olyan szabályozást megalkotniuk, amelyik megfelelt volna a magyar elvárásoknak.

















Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Itthon

Bikavérrel lett az év borásza

A szekszárdi Takler Ferenc egy 2002-es bikavérrel nyerte el az "év borásza" címet. A címet a borászatban jártas kereskedők, vendéglátósok és szakújságírók ítélték oda.

MTI Gazdaság

Együtt a francia borászokkal az amerikai piacon

A francia és magyar bormarketing közös erővel próbálná megdolgozni az amerikai piacot. Ezt célozza a Rhone és Elzász környéki borszakemberek és a Magyar Bormarketing Kht. tervezett együttműködése.

Hét nap

BORÁSZOK ULTIMÁTUMA

Több mint harminc bortermelő felszólította a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) intézményeként...

Társadalom

Borász, békétlenség

Hűtlen kezelést sejt az ügyészség az FKGP belső viszálykodással terhelt székházeladási ügyének hátterében, s nyomozásra utasította a rendőrséget. A kisgazdák a "családi ezüstöt" élik fel: túladtak siófoki nyaralójukon is, mégis tetemes az adósságuk.

Összeállt a Volkswagen és a Ford

Összeállt a Volkswagen és a Ford

Sztárúszóval erősít a Ferencváros

Sztárúszóval erősít a Ferencváros

Nemet mondott a kormány Mészáros Lőrinc gyerekeinek kórházfejlesztésére

Nemet mondott a kormány Mészáros Lőrinc gyerekeinek kórházfejlesztésére

Rakonczay Gábor: Extrém helyzetekben az egyetlen veszélyforrás maga az ember

Rakonczay Gábor: Extrém helyzetekben az egyetlen veszélyforrás maga az ember

A királynő is menstruál, még egy filmben is

A királynő is menstruál, még egy filmben is

Okoscipőt fejlesztett a Nike, le sem kell hajolni, hogy bekössük

Okoscipőt fejlesztett a Nike, le sem kell hajolni, hogy bekössük