Az intézet 47 országban, köztük Magyarországon is végzett kutatása szerint a magyar internetezők kiemelkedő aránya bízik a neten hozzáférhető reklámokban. Sőt, a magyarok a világ élvonalába tartoznak a más fogyasztóktól e-mailben kapott vélemények, valamint a szintén e-mailben érkező, megrendelt reklám-tájékoztatás pozitív megítélésével. Ebből a két szempontból a magyarok az USA-ban megkérdezett internet-használókkal vannak egy szinten, a lista élén ázsiai és latin-amerikai országok állnak.

A márkák honlapjain található információhoz három magyar megkérdezettből majdnem ketten bizalommal viszonyulnak.

Az európaiak általában kevésbé bíznak a reklámokban, mint a világátlag. A globális trendektől azonban eltér a magyarországi összkép. Az említett három netes médium megítélésénél ugyanis a magyarok 61-66 százalékos aránya magasabb, mint a 47 ország átlaga.

A szájpropaganda Magyarországon is a leghatékonyabb hirdetés, de azért kevesebben bíznak benne, mint globálisan vagy Európában. A magyar válaszadók 68 százaléka bízik a szájról szájra terjedő ajánlásokban.

Az európaiak a hagyományos médiumok reklámjaiban is kevésbé bíznak, mint a többi földrész fogyasztói. A magyar trend itt is eltér a főáramtól. Az újságok, tévé és magazinok hirdetéseiben kevesebb magyar bízik, mint az európai átlag, a rádióreklámok hitelességével kapcsolatban viszont a magyar mutató ugyanakkora, mint a kontinens középértéke.

Az újsághirdetéseket globálisan a Fülöp-szigeteken és Dél-Afrikában tartják a legtöbben hitelesnek. Európában a hollandok és finnek vezetnek, ahogyan a tévéreklámok megítélésében is. A magazinoknál a hollandok és írek állnak az európai lista élén, ahogyan a rádiónál is.