Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A luxembourgi székhelyű Európai Bíróság kedden mind a szavazati jogok 20 százalékban történő limitálását, mind a "blokkoló kisebbség" 20 százalékban történő megállapítását az úgynevezett Volkswagen-törvényben ellentétesnek ítélte az EU előírásaival.
Az OMV szóvivője, Thomas Huemer kijelentette: a cége úgy ítéli meg, hogy az a bírósági állásfoglalás, miszerint a részvényesek szavazati jogának a korlátozása törvénytelen, párhuzamba állítható a Mol-lal szemben felvetett kifogással, nevezetesen "alátámasztja azt a nézetünket, hogy az olyasfajta szavazatijog-korlátozás, mint amilyen a Mol alapszabályzatában is szerepel, akadályozza a szabad tőkemozgást". A szóvivő szerint a korlátozást nyilvánvalóan még azelőtt léptették életbe a Mol-nál, hogy a vállalatot privatizálták volna, így különösen érvényesnek tekinthető a párhuzam.
Az osztrák konszern a közelmúltban szándéknyilatkozatot tett közzé, amelyben bejelentette, hogy kész vételi ajánlatot tenni a Mol-ra részvényenként 32 000 forintos áron, de előbb két akadályt el kell hárítani az útból: a szavazati jog 10 százalékos korlátozását és a Mol-vezetés birtokolta, 40 százalékra becsült sajátrészvénycsomagot. Az osztrák cég véleménye szerint a Lex Mol-ként ismertté vált magyar törvény szintén beleütközik az EU versenyszabályaiba.
