Adózás

Az idei adózási szabályozásokról bővebben az adozona.hu weboldalon olvashat.

Január elsejétől számos szigorítás lépett életbe, amelyek be nem tartásáért immár akár súlyos büntetéseket is kiszabhatnak a hatóságok. Az eddig bejelentett változások alapján idén minden bizonnyal kibővített és megerősített hivatalokkal, szigorúbb ellenőrzésekkel és megemelt büntetésekkel kell számolnunk.

Ennek alátámasztására az APEH már a hétfői évindító sajtótájékoztatóján is megerősítette: idén egyéb kiemelt ellenőrzési feladatok mellett folytatódnak a tavaly elkezdett szigorú ellenőrzések, köztük a nagy figyelmet kapott vagyonosodási vizsgálatok is. Utóbbi kiválasztási szempontjai az adóhivatal közlése szerint nem változnak, az erre vonatkozó irányelveket február 15-ig hirdetik ki. A vám- és pénzügyőrség szintén megerősített apparátussal és kibővített feladatkörrel indul neki az új évnek.

Kiemelt prioritás: egészségügyi járulék

Ebben az évben az egyik, talán legtöbbeket érintő szigorítás az egészségügyi járulék befizetésének ellenőrzése, amely az adóhatóság prioritásai között lesz. Aki nem rendezte az egészségügyi ellátásra jogosító jogviszonyát, attól az ellátást idén sem tagadhatják meg, ám az APEH behajthatja az elmaradt járulékot. A jogviszony meglétét januártól minden egészségügyi szolgáltató online módon köteles ellenőrizni még a beavatkozás, vizsgálat előtt. A jogviszony hiánya esetén az orvosi ellátást továbbra sem lehet megtagadni, és az ellátást költségét sem kell kifizetnie a betegnek. Ám az Országos Egészségbiztosítási Pénztár köteles átadni a jogviszonnyal nem rendelkező beteg adatait az APEH-nek, amely vizsgálatot kezdeményezhet, és az elévülési időre visszamenőlegesen behajtja az elmaradt járulékokat. Ha kiderül, hogy a beteg alkalmazottként jogosult lenne a szolgáltatásra, az APEH a járulékfizetési kötelezettséget a munkáltató terhére, míg egyéni vállalkozó, vagy alkalmi munkavállaló esetén a magánszemély terhére állapítja meg.

Fókuszban a nyugdíj melletti munka

© Müller Judit

Nagy érdeklődés övezi a nyugdíjváltozásokat is, ugyanis a nyugdíjasok munkavégzését is szemmel kíséri idén az APEH. Az adóhatóság kötelessége 2008. januártól, hogy a nyugdíjasok éves, minimálbért meghaladó jövedelméről értesítést küldjön a nyugdíjfolyósítónak. Amennyiben a nyugdíjjárulékalapot képező éves  összesített jövedelem meghaladja az év első napján érvényes minimálbér összegének tizenkétszeresét (ez az éves keretösszeg), úgy arról az APEH értesíti a nyugdíjfolyósító szervet.

Szigorodott a korai nyugdíjazás szabálya és a rokkantnyugdíj megállapításában is új rendszer lépett életbe. Az előbbi esetében a módosításra azért volt szükség, mert a nyugdíjkorhatár 62 év ugyan, az öregségi nyugdíjba vonulók átlagos életkora viszont 58,6, a rokkantsági nyugdíjasokat is ideszámítva pedig csupán 55 év. Az érintett korosztályok 94 százaléka él a korai nyugdíjazás különböző kedvező lehetőségeivel. Az idén korhatár alatt nyugdíjba menők a nyugdíjuk folyósítása mellett legfeljebb az éves minimálbérnek megfelelő munkajövedelmet vehetik fel, az éves keretösszeg elérését követő hónaptól ellátásuk folyósításának szüneteltetését kell kérniük. Az új szabály nem vonatkozik azokra, akik már elmúltak 62 évesek, ők továbbra is korlátozás nélkül kapják meg az ellátásukat.

Mivel Magyarországon a lakosság számához képest rendkívül sokan, 800 ezren kapnak rokkantnyugdíjat, és több esetben kiderült, kenőpénzt adtak a leszázalékolásért, idén szigorodik a rokkantsági vizsgálat is. Ezentúl nem ketten, hanem négyen döntenek arról, leszázalékoljanak-e valakit. Pluszpénzzel támogatják azt is, ha valaki ismét dolgozni kezd. Aki csökkent munkaképességű, és úgy dönt, hogy vállalja a most bevezetett hároméves rehabilitációs programot, az a jelenlegi 28 500 forintos rokkantnyugdíj helyett 44 ezret forint rehabilitációs járadékot kap havonta, és segítik az elhelyezkedését is. 2009-től viszont már nem a betegek döntenek arról, hogy részt vesznek-e a programban, hanem a rokkantság mértékéről döntő bizottság, és a döntés kötelező lesz.

Ingyen munka - csak papírral

Idén a hatóságok a feketén foglalkoztatottak ellenőrzésének is kiemelt figyelmet szentelnek. Szigorítás, hogy a be nem jelentett alkalmazottak foglalkoztatása esetén az adó- és járulékkülönbözetek megállapításánál az adóhatóság vélelmezi a foglalkoztatást a megelőző három hónapra is. Amennyiben az adóhatóság az elévülési időszakon belül ismételten be nem jelentett alkalmazottat talál, akkor a két ellenőrzés közötti időszakra is vélelmezve állapít meg adóalapot.

A feketefoglalkoztatás visszaszorításának keretében idén szigorúbban ellenőrzik a magánépítkezéseket és az ott dolgozókat is. "Ingyen" vagy szívességből ugyanis csak a hivatalos szabályozás szerinti közvetlen hozzátartozó segédkezhet. Mindenki másnak - például a szomszédnak vagy ismerősnek - valamilyen hivatalos papírral - szerződéssel, alkalmi munkavállalói könyvvel - kell rendelkeznie. Ellenkező esetben súlyos büntetéseket róhat ki a munkaügyi- és az adóhatóság.

A szigorításból az őstermelőket sem hagyták ki. Az áfatörvény jövő évi változásai miatt január elsejétől az őstermelőknek is adószámot kell kérniük a hatóságtól, különben nem árusíthatnak a piacokon, nem értékesíthetik terményeiket kereskedőknek, mivel a január 1-jével hatályba lépett új áfa-törvény szerint adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adóalany folytathat. Ha ezt nem teszik, az adóhatóság szigorúan bírságol. Emellett megszűnik az 500 ezer forintos értékesítésig számított bevétel utáni bizonylat-kiállítási mentesség is. A szigorítás oka, hogy az őstermelők között sok az adóforintját eltitkoló vállalkozó, és feltűnően sok a városban lakó őstermelő, akinek egyáltalán nincs földje, azaz „potyautas".

Induló cégek ellenőrzése

© Pataky Zsolt

A 2008-tól érvényes szabályok értelmében az APEH szigorúbban jár el az induló gazdasági társaságokkal szemben. A feketegazdaság további visszaszorítása érdekében az új cégek legalább 20 százalékát fogja kiválasztani az adóhatóság adóellenőrzés céljából. Az ellenőrizendő cégeket kockázatelemzéssel választják ki. A szempontok között szerepel, hogy a tag, vezető tisztviselő köztartozással megszűnt, jelentős összegű adóhiánnyal, adószám-felfüggesztéssel, törléssel, illetve üzletzárással, tevékenység felfüggesztésével érintett társaság tagja, tisztségviselője volt-e. Ha az adóhatóság szabálytalanságot talál, felfüggeszti az adószámot.

Az APEH 2008-as évének egyik kiemelt feladata lesz a társaságok és egyéni vállalkozók minimumadóalap-vizsgálata is. Ha az adózó adózás előtti eredménye vagy adóalapja közül a nagyobbik nem éri el a korrigált bevétel 2 százalékát, akkor választania kell, hogy az általános szabályok szerint fizeti meg a társasági adóját, vagy minimumadót fizet. Nem kell alkalmazni a minimumadóra vonatkozó szabályozást az előtársasági és az azt követő adóévben, nonprofit szervezet esetében és akkor, ha elemi kár sújtotta a vállalkozót.

Új év, új számlatömb

Januártól a számlázásra is oda kell figyelni: az év eleje óta csak új fajtájú számlatömböket lehet használni, az eddig megszokott régieket nem. Az új szabályozás révén az APEH már a nyomtatástól végig tudja kísérni a számlák útját. Ha valakinek még van régi típusú számlatömbje, azt le kell selejteznie, vagy ott, ahol tart benne, le kell zárnia. Aki régi számlát állít ki, azt akár félmillió forintra is büntethetik és emellett áfát sem igényelhet vissza vagy költséget sem számolhat el.

A számlatömbök vásárlása is szigorúbb keretek között zajlik: az előállító, illetve forgalmazó ugyanis nyomtatványt csak annak adhat el, aki adóalanyiságát előzetesen igazolja. A rendelet az aláírási címpéldányt vagy a cégbíróság bejegyző végzését sorolja fel igazolási dokumentumként.

Közbeszerzés, láncügylet: felelnek egymásért

A közpénzek védelme érdekében ettől az évtől szigorítják a közbeszerzési eljárás keretében történő kifizetéseket, figyelemmel a köztartozások elsődleges kiegyenlítésére. A módosítás értelmében a vállalkozó az alvállalkozónak fizetett összeg erejéig felel az alvállalkozó köztartozásaiért, ha úgy teljesít kifizetést, hogy nem rendelkezik az alvállalkozó nullás köztartozásáról szóló nyilatkozatával. A közbeszerzések közvetlen megvalósításához kapcsolódóan megkötött szerződések esetén a vállalkozó köteles tájékoztatni az alvállalkozót arról, hogy a szerződés és a kifizetés e közbeszerzésekről szóló paragrafus alá esik.

Az áfatörvényben a láncügyletek esetében szigorították a szabályozást az egyetemleges felelősség kiterjesztésével: a láncügyletben részt vevő összes, egymással kapcsolt viszonyban lévő adóalanyra kezesként egyetemleges felelősséget ír elő a jogszabály abban az esetben, ha a láncban résztvevő adóalanyok valamelyike adófizetési kötelezettségének részben vagy egészben nem tett eleget. Ez azt jelenti, hogy az ügyletben részes adóalanyok bármelyikétől követelhető az elmulasztott adókötelezettség.

Bezárt kiskapuk

Az idei adótörvény-módosításokkal néhány kiskaput is bezártak. Az egyik ilyen módosítás a cégtelefonok használatának adókötelezettségét érinti. Egy korábban megjelent állásfoglalás szerint eddig adómentes volt az olyan céges mobiltelefon-használat, amelynél olyan csomagot fizetett elő a vállalat, ahol csak alapdíjat kellett fizetni, és a csomaghoz tartozó előfizetők egymás között ingyen beszélhettek korlátlan ideig. Mivel ennek hatására nagyon megszaporodtak a céges előfizetések a korlátlan beszélgetést tartalmazó csomagokra, válaszlépésként betettek egy módosítást a törvénybe. Ha átalányköltséget (alapdíjat) számláznak és nem beszélgetésenként fizetnek, akkor a beszélgetések szokásos piaci árát (amit független felek alkalmaznak egymás között) kell alapul venni, és ennek alapján kiszámolni, hogy keletkezett-e adókötelezettség vagy sem.

Szigorításnak értékelhető a transzferár-szabályozás kiterjesztése a természetben adott osztalékra, amellyel szintén bezártak egy kiskaput. Eddig ugyanis az eszközöket ki lehetett vinni nem piaci értéken. Szigorították továbbá azt a változást is, amely – néhány kivételtől eltekintve – minden követelés-elengedést illetékfizetési kötelezettség alá von. Eszerint illetékköteles lesz az a pénzkölcsön is, amelyet később elengednek.

© Végel Dániel

Szigorításnak tekinthető az ingóságok elektronikus árverésének szabályváltozása, amelyre ettől az évtől teremt lehetőséget az adózás rendjéről szóló törvény módosítása. Bevezetésének célja az volt, hogy az árverésekre szakosodott szervezett csoportokat – amelyek olykor az erőszaktól sem visszariadva leverték az árakat, s így az adósoknak és az adóhatóságnak is jelentős kárt okoztak – visszaszorítsák. Az elektronikus árverésekre az APEH internetes honlapjához kapcsolódó Elektronikus Árverési Felületen (EÁF) kerül sor. Az árverésen való részvételhez a résztvevőknek regisztráltatniuk kell magukat az okmányirodában. Az árverési vétel illetékköteles, az illeték a vételár 10 százaléka, gépjárművek esetén a hajtómotor hengerűrtartalma alapján kell illetéket fizetni. Nem célszerű azonban felelőtlenül licitálni, ugyanis ha a ki nem fizetett ingóságot alacsonyabb áron vették meg, mint amennyit a fizetést elmulasztó ajánlott, az utóbbinak meg kell fizetnie a vételár-különbözetet (erre az adóhatóság határozattal kötelezi).

Megemelt bírságok

Idén a mulasztási bírságok összegei magasabbak lettek: 100-ról 200 ezer, illetve 200-ról 500 ezer forintra emelkedtek. Az új szabályok értelmében egymillió forinttal sújtható a számlával kapcsolatos kötelezettségszegés, a be nem jelentett alkalmazottak foglalkoztatása, illetve az igazolatlan áruk forgalmazása. Rossz számla, nyugta kibocsátásáért ez évtől az alkalmazott is büntethető 10–50 ezer forint bírsággal, amennyiben mulasztása megállapítható.

Kétmillió forinttal sújthatók továbbá nyilvántartásonként a piaci ár meghatározásával kapcsolatos dokumentációk tartalmi elemeinek hiányosságai. Az adózó kifizetésenként a kifizetés összegének 20 százalékáig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha megsérti a közbeszerzések közvetlen megvalósítása érdekében megkötött vállalkozási szerződésekhez kapcsolódó tájékoztatási kötelezettségét.

Pénzmosás és termékdíj

Ettől az évtől a vámhatóság szerepköre is kibővült: január 1-jétől a Vám- és Pénzügyőrség látja el a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos adóhatósági feladatokat, valamint a szervezet nyomoz majd a pénzmosással kapcsolatos bűncselekményekben és a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén is. A VPOP januártól már nem csak az importált, hanem a Magyarországon előállított, illetve az európai közösség más tagállamából behozott termékdíj-köteles termékekre vonatkozóan is teljes körű jogosítványokat kap. A bevallási rend alapjaiban nem változik, a bevallásokat azonban ettől az évtől havonta kell benyújtani a vámhatósághoz. A nettósítás lehetősége továbbra is megmarad, vagyis elég a fizetendő, illetve visszaigényelt összeg különbözetét bevallani.