Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Márciusra 104,8 pont, februárra 104,1 pont, januárra 103,4 pont, decemberre 103,0 pont volt a mutató. A várakozások részmutatója 97,3 pontra javult az áprilisi 96,8 pontról, a jelenlegi helyzet megítélésének részmutatója 110,1 pontra nőtt 108,4 pontról, közölték az Ifo-nál szerdán.
A mutató 2006. decemberben, 108,7 ponton, 1991. február óta a legmagasabban volt. Utána, hullámzón bár, de tavaly decemberig csökkent. Száz pont felett a mutató a bizakodók többségét, száz pont alatt a borúlátók többségét jelzi.
A mannheimi Európai Gazdaságkutató Központ (ZEW) hat hónapra előre tekintő németországi konjunktúra- és üzleti hangulatmutatója, mintegy háromszáz intézményi befektető és közgazdász véleménye alapján, stabilizálódni látszik: májusra mínusz 41,4 pontra süllyedt az áprilisi mínusz 40,7 pontról.
A ZEW-mutató márciusra mínusz 32,0 pont, februárra mínusz 39,5 pont, januárra mínusz 41,6 pont volt, 1993. február óta a legalacsonyabb. A mutató történelmi középértéke májussal együtt plusz 29,6 pont. A GfK piackutató intézet májusra szóló német fogyasztói hangulatmutatója 5,9 pont az áprilisi 4,8 pont után.
Márciusra 4,5 pont, februári és a januárra egyformán 4,5-4,5 pont, decemberre 4,4 pont volt a GfrK-mutató. A német fogyasztók bizakodóbbak, a vállalatok és a befektetők továbbra is borúlátóbbak annál, mint amit a valóság indokol, az elemzők pedig "meg vannak lepve": ez utóbbit jelzi az Ifo-mutató májusi emelkedése.
A vállalati és a befektetői pesszimizmus már tavaly év végén ítéletnapi forgatókönyveket ihletett az idei összeomlásra, ehhez képest Németországban az első negyedévben a hazai össztermék 1,5 százalékkal meghaladta a tavalyi utolsó negyedévit, miután a tavalyi utolsó negyedben csak 0,3 százalékos növekedést mértek, és a GDP éves növekedése, munkanapokkal kiigazítva, 2,6 százalékra szaladt fel a tavalyi utolsó negyedévi 1,8 százalékról, főleg a továbbra is "robusztus" beruházásoknak köszönhetően.
A váratlanul erős növekedés meglepett minket, de örülünk neki - mondta szerdán a hamburgi HWWI gazdaságkutató intézet vezetője, Thomas Straubhaar a legújabb tényadatokról. Az eredményt a jó időjárásnak tudta be. Egész évre az intézet egyelőre változatlanul 1,3 százalékos GDP-növekedést jósol Németországnak, most azzal, hogy "a lassulás legkésőbb a második félévben biztosan megkezdődik".
Az Európai Bizottság a februári, időközi előrejelzésében 1,6 százalékra rontotta jóslatát az idei évi átlagos német gazdasági növekedésre a tavaly őszi előrejelzésben valószínűsített 2,1 százalékról, de áprilisban, a tavaszi előrejelzésében 1,8 százalékra javította prognózisát Németország számára.
Németországban a foglalkoztatás az exportgazdaság bővülése és a sok beruházás miatt nő - ezeket a vállalatok felé rekord ütemben áramló hitelek táplálják -, ugyanezért csökken a munkanélküliség, de az inflációtól tartósan elmaradó, szerény - az egész EU-ban legkisebb ütemű - béremelkedés miatt a javulás nem látszik meg a lakossági fogyasztáson, a GDP-növekedés legfontosabb kínálati oldali tényezőjén. A fogyasztói bizalom mégis erősödik, mert - ellentétben tavaly év elejével - idén nem volt áfa-emelés Németországban.
A lakossági fogyasztás, rendre éves összehasonlításban, tavaly az első negyedévben 0,3 százalékkal csökkent - nem utolsó sorban az áfaemelés hatására -, a második negyedben stagnált, a harmadik negyedévben 0,2 százalékkal csökkent, a tavalyi utolsó negyedben 1,3 százalékkal csökkent a legújabb felülvizsgálatok szerint, és évi átlagban 0,4 százalékkal csökkent. Az idei első negyedévi részadatokat még nem közölte a szövetségi statisztikai hivatal.
A GDP többi keresleti oldali forrása között a beruházások átlagosan 8,2 százalékkal gyarapodtak tavaly, az export 7,8 százalékkal bővült (az import 4,8 százalékkal nőtt).
2006-ban a munkaköltségek közül a bruttó bér átlagosan 1,225 százalékkal emelkedett Németországban, utána tavaly átlagosan 1,45 százalékkal nőtt, miközben a foglalkoztatottak száma közel 2 százalékkal szaporodott. Németország ezzel a bértömeg-emelkedéssel szűkmarkúság-rekordot tart az EU-ban, ráadásul ez a bértömeg vásárlóértékének csökkenését jelenti a 2,3 százalékos tavalyi évi átlagos infláció mellett. Még a háztartások összes elkölthető jövedelme is csak 1,6 százalékkal nőtt tavaly.
Németországban 2000 óta is csak 14,7 százalékkal emelkedett az átlagos bruttó bér - ez ugyancsak a legkevesebb Európában -, vagyis reálértékben szinte semmivel: tavaly ugyanis átlagosan 14,2 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint 2000-ben.
Németországban utoljára 2004-ben emelkedtek a bérek reálértékben: a kétgyerekes átlagos család vásárlóereje 0,4 százalékkal emelkedett. 2006-ban már 1,1 százalékkal, tavaly 1,3 százalékkal csökkent a reálbér átlagosan, derült ki a német kormány márciusban kiadott parlamenti tájékoztatásából.
Ezért a német gazdasági növekedés fő forrása kínálati oldalon továbbra is a beruházás és az export, miközben a foglalkoztatás növekedésének ára egyszersmind az életszínvonal lassú romlása. A gazdasági növekedés viszonylagosan mind kevésbé van rászorulva a hazai fogyasztásra.
A német gazdaság tavaly nagyrészt szilárdan teljesített, de az év végét lassulás jellemezte. Az évi átlagos gazdasági növekedés 2,5 százalékra, munkanapokkal kiigazítva 2,6 százalékra csökkent a 2006-os 2,9 százalékról, illetve munkanapokkal kiigazítva 3,1 százalékról.
