A Galeries Lafayette áruház Berlinben. Máshol forog a pénz © berlin.de

Márciusban 6,8 százalékkal volt kisebb a forgalom, mint egy évvel azelőtt. Az év elején még valamicskét nőtt, mivel nem volt áfaemelés, mint tavaly év elején, de e hatás fokozatosan elmúlt, úgyhogy az első negyedévben a forgalom átlagosan 1,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Tavaly átlagosan 2,2 százalékkal csökkent a német kiskereskedelmi forgalom, miután 2006-ban, amikor kiugróan erős volt a GDP-növekedés, mindössze 0,3 százalékkal bővült.

A kiskereskedelmi forgalom az autókereskedelemmel és az üzemanyag-fogyasztással együtt, változatlan áron, szezonális kiigazítással, 3,3 százalékkal csökkent áprilisban, és 5,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, tették hozzá a német központi bankban. Márciusban 3,8 százalékos volt a havi és 1,7 százalékos a tizenkét havi visszaesés a bank szerint. A német statisztikai hivatal adatai a járműkereskedelmet és az üzemanyagforgalmat nem tartalmazzák. Németországban az idei első negyedévben 12 éve legnagyobb ütemben erősödött a gazdaság egy negyedéven belül, elsősorban a tőkebefektetések hatására.

Németországban az első negyedévben a hazai össztermék 1,5 százalékkal volt nagyobb a tavalyi utolsó negyedévinél, amikor 0,3 százalékos volt a negyedéven belüli növekedés. A német GDP növekedése, rendre az egy évvel korábbihoz képest, az első negyedévben 1,8 százalékra gyorsult a tavalyi utolsó negyedévi 1,6 százalékról, illetve munkanapokkal kiigazítva 2,6 százalékra ugrott 1,8 százalékról, közölték a szövetségi statisztikai hivatalban kedden első becslésként, megerősítve a május 15-én kiadott előzetes becslést. A hivatal kommentárja szerint folytatódott a robusztus növekedés, főleg a beruházásoknak köszönhetően. A német gazdaság növekedése tavaly évi átlagban 2,5 százalékosra, munkanapokkal kiigazítva 2,6 százalékosra lassult a 2006-os 2,9 százalékról, illetve munkanapokkal kiigazítva 3,1 százalékról.

Az Európai Bizottság a februári, időközi előrejelzésében 1,6 százalékra rontotta jóslatát az idei évi átlagos német gazdasági növekedésre a tavaly őszi előrejelzésben valószínűsített 2,1 százalékról, de áprilisban, a tavaszi előrejelzésében 1,8 százalékra javította prognózisát Németország számára. Az első negyedévben a belső arányok kissé javultak a lakossági fogyasztás javára és a beruházások rovására, de a lényeg - a beruházás és az export nagy túlsúlya - nem változott.

Az első negyedévben – a kedden megjelent első becslés szerint – a lakossági fogyasztás, munkanap-kiigazítás nélkül, 0,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, miután tavaly átlagosan 0,4 százalékkal csökkent.

A GDP többi keresleti oldali forrása között a beruházások az első negyedévben, munkanap-kiigazítás nélkül, 6,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, miután tavaly átlagosan 8,2 százalékkal gyarapodtak. A GDP-számításhoz figyelembe vett export az első negyedévben 5,9 százalékkal volt nagyobb a tavalyi első negyedévinél, miután tavaly átlagosan 7,8 százalékkal bővült. Az import növekedése továbbra is ennél lassúbb: az első negyedévben az éves többlete 4,0 százalékos volt, a tavalyi egész évi, 4,8 százalékos többlet után.

A munkaköltségek közül 2006-ban a bruttó bér átlagosan 1,225 százalékkal emelkedett Németországban, utána tavaly átlagosan 1,45 százalékkal nőtt, miközben a foglalkoztatottak száma közel 2 százalékkal szaporodott. Németország ezzel a bértömeg-emelkedéssel szűkmarkúság-rekordot tart az EU-ban, ráadásul ez a bértömeg vásárlóértékének csökkenését jelenti a 2,3 százalékos tavalyi évi átlagos infláció mellett. Még a háztartások összes elkölthető jövedelme is csak 1,6 százalékkal nőtt tavaly.

Németországban 2000 óta is csak 14,7 százalékkal emelkedett az átlagos bruttó bér - ez ugyancsak a legkevesebb Európában -, vagyis reálértékben szinte semmivel: tavaly ugyanis átlagosan 14,2 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint 2000-ben.

Németországban utoljára 2004-ben emelkedtek a bérek reálértékben: a kétgyerekes átlagos család vásárlóereje 0,4 százalékkal emelkedett. 2006-ban már 1,1 százalékkal, tavaly 1,3 százalékkal csökkent a reálbér átlagosan, derült ki a német kormány márciusban kiadott parlamenti tájékoztatásából.

Ezért a német gazdasági növekedés fő forrása kínálati oldalon továbbra is a beruházás és az export, miközben a foglalkoztatás növekedésének ára egyszersmind az életszínvonal lassú romlása. A gazdasági növekedés viszonylagosan mind kevésbé van rászorulva a hazai fogyasztásra.