Csányi részben Urbán nyakába varrta az OTP elleni támadást

Urbán László OTP vezérigazgató-helyettes. Ki issza ki a keserű poharat? © Müller Judit

Az OTP tőkehelyzete rendkívül erős – szögezte le a bankvezér –, a 14 százalékos tőkemegfelelési mutatóra kevés bank esetében van példa. „Nem segítette az OTP piaci értékelését az Urbán László vezérigazgató-helyettes által Bécsben tett nyilatkozat, amelyet úgy fordítottak le, hogy az OTP túlélésre rendezkedett be. Ez valójában azt jelentette, hogy az elmúlt hónapokban a bank olyan üzletpolitikát folytatott, hogy bármilyen válságot kibírjon” – fejtegette Csányi. Ennek megfelelően ha az idén vagy jövőre egyelten eurókötvényt se tudnának kibocsátani, valamint vissza kellene fizetni, és nem tudnák megújítani a lejáró eurókötvényeket, a bank ezt gond nélkül meg tudná tenni úgy, hogy közben 100 milliárdos nagyságrendű likviditási tartalékai maradnának – mutatott az OTP pénzügyi erejére a társaság vezetője.

A bank nem veszteséges, nincsenek direkt kitettségei, eszközeinek minősége nem romlott. Még ma sem kell módosítani a bank éves profit előrejelzését, várhatóan egymilliárd eurót meghaladó nyereséget érnek el, amely a tőkére vetítve 25 százalék fölötti megtérülést jelent. Ezt az elnök-vezérigazgató egyedülállónak nevezte.

Csányi Sándor kijelentette: „Mindezek tükrében számomra érthetetlennek tűnik az utóbbi időben a piacon beindult mozgás, különösen érthetetlen a csütörtöki kereskedés zárószakaszában bekövetkezett mozgás. Úgy gondoljuk, hogy tudatos támadás áll a mozgások mögött.” (Csütörtökön az OTP részvények árfolyama 14,33 százalékkal 3.855 forintra esett, elsősorban a zárószakaszban érkezett megbízás miatt, ami mögött piaci pletykák szerint egy nagy külföldi eladó volt. A Reuters Londonból azt jelentette, hogy olyan híresztelések kerültek napvilágra, amelyek szerint az OTP-t a kormány megmentené. Ezt később a kormányszóvivő és Veres János is cáfolta.)

Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója. Jó erőben © Bánkuti András

Az OTP pénteken a rendőrségen, a brit hatóságoknál pedig a jövő héten tőkebefektetési csalás miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz, mert úgy gondolják, hogy az „utolsó perces” megbízások alkalmasak arra, hogy másokat részvényeik eladására bírjanak és nem valós képet tükröznek a piacról, mindezek rémhírterjesztéssel párosulnak. Ha a rendőrség segítséget várna a banktól, nagy valószínűséggel meg tudnák nevezni azt a hedge fundot vagy személyt, aki a megbízásokat adta, illetve a rémhírterjesztést elkövette – mondta Csányi Sándor. Szerinte a részvényárfolyamok elmúlt félévi mozgását nézve, az OTP csütörtökön érte be a régiós versenytársak papírjainak esését. Eddig az OTP árfolyama felülteljesítő volt.

A mostani támadás olyan figyelmeztetés volt, ami miatt növelik tartalékaikat devizában és forintban, ezért üzleti aktivitásuk csökken, de nem jelentős mértékben. Eddig nem azonban interveniáltak néhány részvény vásárlásától eltekintve.

A pénzügyminiszter elmondta, hogy a kormány felajánlotta az OTP-nek a bankközi hitelek garanciáját, ám ezzel a bank nem kívánt élni. Csányi erre reagálva azt mondta: „Külső likviditásra nincs szükségünk. Természetesen, amennyiben a piacon ilyen megfelelő árral rendelkezésre áll, akkor ezt felvennénk, de a hozamok oly mértékben emelkedtek, hogy nem kívánunk sem kötvényt kibocsátani, sem hitelt felvenni" – magyarázta Csányi Sándor.

Arra a kérdésre, hogy ő maga miért adta el Mol-részvényeit kedden, a bankvezér azt mondta: semmilyen speciális oka nincs. "Nekem is vannak OTP-részvényeim, amelyek mögött hitel van, nekem is kellett letétet növelnem, kellett hozzá likviditást teremtenem. Ha tudom, hogy ilyen hullámokat indít el, nem adtam volna el" – mondta Csányi Sándor.