Várhatóan november 6-án hagyja jóvá az Nemzetközi Valutaalap (IMF) a Magyarországnak nyújtandó, 15,7 milliárd dolláros készenléti hitelkeretet. Magyarország összesen 25,1 milliárd dolláros - a magyar IMF-kvóta 1020 százalékára rúgó - gazdasági védőhálót kap 17 hónapig készenlétben, azaz rendelkezésre tartott hitelkeret formájában, segítségként a pénzügyi válság következményeinek kezelésére. Nemzetközi összefogásban a Valutaalap 15,7 milliárd dolláros hitelkeretről állapodott meg Magyarországgal, az Európai Unió további 8,1 milliárd, a Világbank pedig 1,3 milliárd dolláros segítséget nyújt.

László Csaba, volt pénzügyminiszter © Stiller Ákos

Vészjóslóan hangozhat elsőre, hogy a magyarországi kvóta több mint tízszeresének felel meg ez a napokban bejelentett pénzügyi mentőcsomag - amelyről szerda este a miniszterelnök is beszélt -, de ez inkább egy másfajta megközelítést mutat az IMF részéről a válság kezelésére. Magyarország esetében egy olyan összeget kellett megnevezni, amely a spekulációnak véget vetett. A bejelentett 25 milliárd dolláros összeg olyan szintet képvisel, amelyre a spekulánsoknak már nem éri meg pénzt feltenni, hogy bedöntsék a forintot – mondta el a hvg.hu kérdésére László Csaba, a KPMG adópartnere, volt pénzügyminiszter. Ennek a hitelkeretnek egyébként nincs jelentős költsége, csak ha lehívja Magyarország – tette hozzá.

A volt pénzügyminiszter, aki korábban, 1996-ban részt vett az utolsó IMF-megállapodásban, biztosra vette, hogy a hitelkeret döntő többségét nem kell igénybe venni, de véleménye szerint az mindenképpen érdekes lesz, hogy mennyit kell majd lehívnunk ebből az összegből.

Az IMF-et korábban sok támadás érte azért, hogy a bajba jutott országokkal szemben szigorú feltételeket támaszt a segítségnyújtás fejében, és gazdasági és szociális regresszió árán végez tűzoltást. A feltételezett IMF-szigor miatt többen – köztük londoni elemzők - úgy gondolták, hogy ez a mentőcsomag Magyarországon is kikényszerítheti a már régóta szükségszerűvé vált átfogó szerkezeti reformokat. László Csaba szerint azonban a jelen helyzetben nem erről van szó.

Az IMF mentőövének indíttatása most nem a magyar gazdaság és a költségvetés egyensúlyba hozatala volt, hanem egy gyors válasz a kialakult krízisre – mondta. A reformok szempontjából a sietség hátulütője az lehet, hogy bár a pénzügyi segítség kikötése a kiadáscsökkentés, a cselekvéskényszer miatt nem volt idő és mód hosszas tárgyalásokra. Kétségtelen, hogy a 13. havi nyugdíj részleges korlátozása illetve a 13. havi bérek felfüggesztése és a közszférát érintő bérbefagyasztás a kormány számára komoly politikai ár az IMF-csomagért, de László Csaba – londoni elemzői véleményekkel ellentétben – úgy véli, hogy nagy reformok beindítására nem kell számítani. A bejelentett lépésekkel ugyanis a kormány meglépi az IMF által igényelt kiadáscsökkentést és nem kényszerül rá, hogy hozzányúljon a nyugdíjrendszer, a családi pótlék vagy a lakástámogatási rendszer alapjaihoz.

Egy IMF-megállapodásnak a kötelező érvényű, elszámoltatható része csak az, ami belekerül a szerződésbe. Ennél többet nem követelhetnek. Ha a kormány nem kerül ismételten kiszolgáltatott helyzetbe, akkor az IMF már nem igényelhet további lépéseket. Remélhetőleg erre újból nem is kerül sor – jegyezte meg a volt pénzügyminiszter.

A miniszterelnök által szerdán felvetett nullszaldós adórendszer-átalakításról a szakember úgy vélekedett, hogy azzal érdemi változást nehéz lenne elérni, mivel az adórendszeren belül már nincsenek olyan jelentős tartalékok, amivel a versenyképességet segítő adócsökkentést meg lehetne alapozni. Most egyébként sem ez a prioritás, hanem túl kell élni ezt a helyzetet. Utána viszont újból hozzá kell látni a hosszú távú teendőkhöz – tette hozzá.