Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A JP Morgan pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének csütörtöki elemzése szerint a piac által előzetesen 10-12,5 milliárd dollárosra becsültnél sokkal nagyobb készenléti csomag enyhíteni fogja a lejáró külső kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos aggodalmakat. A ház várakozása szerint Magyarország valójában a hitelcsomagnak "csak egy apró hányadát" fogja felhasználni.
Az elemzés szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) készenléti védőhálója - amelyhez a Világbank és az EU is hozzájárult - elősegítette egy válság elhárítását, a csomaghoz kapcsolt feltételekből azonban az következhet, hogy jelentősen romlanak a jövő évi magyarországi növekedési kilátások.
A JP Morgan londoni elemzői ennek nyomán azzal számolnak, hogy 2009-ben, egész éves összevetésben 1,5 százalékos GDP-visszaesés lesz Magyarországon. A cég szerint megvan a kockázata az ennél mélyebb recessziónak is a komoly költségvetési kiadáscsökkentések miatt.
Az elemzés a kedvező tényezők közé sorolja, hogy egy ilyen feszes - és csökkenő olajárakkal kísért - költségvetési politika jó eséllyel lehetővé teszi a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a "hiteles" pénzügypolitikai enyhítést 2009-ben.
A JP Morgan a pénzügyi védőcsomag bejelentése előtt 0,5 százalékos egész évi magyarországi GDP-visszaesést várt 2009-re, és már ez is rontott előrejelzés volt: a ház korábban még 1,0 százalékos növekedési előrejelzést tartott érvényben a jövő évre.
A Merrill Lynch londoni elemzői is jelentősen csökkentették a magyar gazdasági növekedésre adott prognózisukat, egész éves recessziót azonban nem jósolnak: az eddigi 1,4 százalékról 0,8 százalékra rontották 2009-re szóló GDP-növekedési előrejelzésüket.
A csütörtöki Financial Times, amely több írásban is elemzi a Magyarországnak összeállított védőcsomagot, egyik cikkében azt írta, hogy a csomaghoz kapcsolt feltételek jelenthetik "a szerkezeti reformok áthajtásához szükséges mentséget" az ország vezetőinek.
A magyar kormányok a 60-as évek óta külső hitelekből fedezték a hazai fogyasztási vágyat, így biztosítva a társadalmi békét, és ez a hagyomány túlélte az 1989-ben kezdődött szabadpiaci átalakulást is, áll a londoni üzleti napilap írásában, amely szerint a fájdalmas reformlépések Magyarországon politikai öngyilkossággal érnek fel.
A Financial Times napi gazdasági-politikai fejleményeket elemző rovata, amely csütörtökön szintén külön cikkben foglalkozott a pénzügyi védőcsomaggal, magyarul idézte a "Hátravan még a feketeleves" közmondást, azt írva, hogy országszerte "ezt mormogják" az emberek a 25 milliárd dolláros segítség hírének ismertté válása óta.
Jóllehet a feltételekről egyelőre kevés részlet ismert, a lap szerint 1,8 százalékos GDP-arányos elsődleges jövő évi költségvetési többlet eléréséről "beszélnek", ami becslések szerint a fogyasztás 3,7 százalékos visszaesésével járna. Sokan még meredekebb lassulást várnak, ami csökkentheti az adóbevételeket és még erőteljesebb kiadáscsökkentést tehet szükségessé, áll a Financial Timesban.
A lap szerint azonban a válság valószínűleg lehetővé teszi az "ingatag" kisebbségi kormánynak az eddig kiszámíthatatlannak ígérkező költségvetési szavazás túlélését. Tovább rontja ugyanakkor "az üzlet- és Nyugat-párti miniszterelnök" esélyeit az előretörő jobboldal megállítására a 2010-es választásokon, áll a londoni napilap elemzésében.
A Financial Times felidézi Orbán Viktor múltbeli kijelentését arról, hogy "van élet az EU-n kívül is". A lap szerint a baj a Fidesz elnökének politikai hasznára válik; a cikk idézi egy "baráti újság" szalagcímét is, amely szerint Magyarország - Izlanddal, Fehéroroszországgal, Ukrajnával és Pakisztánnal együtt - "felkerült a szégyenlistára".
