HVG
|
Egy héttel a miniszterelnök váratlan bejelentése után sem tisztul a kép: nem tudni, valójában milyen okból és milyen céllal menesztette Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) éléről Kocsis Istvánt, hogyan képzeli a nagyvállalat privatizálását, illetve milyen szerkezeti átalakítást tart célravezetőnek annak érdekében, hogy megszűnjön a nagyvállalat monopóliuma, s miképpen kívánja elérni az áramár csökkenését. A kormányfő mindeddig adós maradt a magyarázattal. Hétfőn a parlamentben napirend előtti felszólalásában csak azt a közkeletű értelmezést cáfolta, miszerint SZDSZ-es körök nyomására döntött volna. A HVG által megkérdezett politikusok és szakértők viszont egybehangzóan állítják: valójában semmiféle kiforrott elképzelés nem áll a miniszterelnök több frontot nyitó bejelentése mögött - hozzátéve, hogy Kocsis eltávolításán kívül más egyébről valójában nem is született döntés. Az MVM vezérigazgatóját a közgyűlés válthatja le, amelyet az igazgatótanács (it) lapzártánk után fog összehívni, valamikor áprilisra.
Kocsis menesztésével informátoraink többsége szerint Gyurcsány mindenekelőtt azt szeretné megakadályozni, hogy a Kocsissal rokoni és üzleti kapcsolatban álló, őt az OTP Bank it-jébe is beemelő Csányi Sándor OTP-vezér befolyáshoz jusson az MVM-ben. Az időzítést jól értesültek a február végi Gyurcsány-Medvegyev-találkozóval magyarázzák, amelyen állítólag nem csak a Déli Áramlatról született megegyezés. Úgy hírlik, arról is megállapodtak, hogy az oroszok részt kapnak az MVM legértékesebbnek tartott, szakértők által 50-60 milliárd forintosra taksált darabjában, a villamosenergia-kereskedelemért felelős MVM Trade Zrt.-ben - akár közvetlenül, akár a hozzájuk közel álló német cégeken, az E.On-on vagy a Paksi Atomerőmű Zrt. bővítésére szívesen vállalkozó RWE-EnBW duón keresztül. Ez az elképzelés ihlethette Gyurcsányt abban, hogy a 100-110 milliárd forint értékűre tartott, de az oroszokat befektetőként egészében nem érdeklő MVM-csoportot három darabra szeleteljék a nagykereskedelem, a rendszerirányítás (hálózattal együtt), valamint az erőművek szétválasztásával. Az oroszokat az motiválja, hogy a kereskedelmi egységre alapozva létrehozható egy magyarországi székhelyű áramtőzsde, amely jó földrajzi adottsága révén a kelet-közép-európai régió energiabrókereinek színtere lehetne.
Érthetetlenül hiányzott az utóbbi napok kormányzati kommunikációjából, hogy az MVM-nek - az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. mellett - több mint tucatnyi egyéb tulajdonosa is van (lásd ábránkat). Pedig ezek a részvényesek - legyen bármilyen apró is a részesedésük - akár meg is torpedózhatják Gyurcsány új tulajdonosi programjának az MVM-re vonatkozó részét. Az MVM-be még az 1990-es évek végén beszállt, - a jelenleg "házon belüli" paksi atomerőművet nem számítva - harmadik legnagyobb részvényes Korányi G. Tamás, a Napi Gazdaság résztulajdonos főszerkesztője például úgy véli, az MVM felszabdalása a társaság egészének okozhat kárt. Márpedig az ő jogértelmezése szerint a gazdasági társaságokról szóló törvény jogi lehetőségeket biztosít a kisrészvényeseknek arra az esetre, ha a többségi és többletjogosítványokkal bíró tulajdonos a cég értékét csökkentő intézkedéseket foganatosít.
A kistulajdonosok között egyébként megtalálható néhány, az energetikai szektorban és azon belül is az MVM-ben az utóbbi években megfordult magánszemély is, köztük Mártha Imre, az MVM Trade Zrt. vezérigazgatója, aki a jelképesnek tekinthető, mindössze tíz darab MVM-részvénnyel rendelkező Szt. György Lovasclub Kft. gazdája felerészben. Mártha 2003-ban egy kisvárdai családtól vásárolta papírjait, egyesek most mégis a Kocsis István vezette MVM-menedzsment trójai falovaként tartják számon a kft-jét.
Kocsis még a népszavazás előtt Gyurcsánynál tartott egyeztetésen a HVG információi szerint arról próbálta győzködni a kormányfőt, hogy az MVM privatizációja során viszonylag kis, legfeljebb 10 százalékos részt adjanak oda kedvezményesen kisbefektetőknek, ezenfelül pedig új részvények nyilvános értékesítésével emeljék fel a társaság alaptőkéjét úgy, hogy abból közel 5 százalékos rész jusson a menedzsmentnek. Ez utóbbi pakett több tízmilliárd forintos vételárát részben tőkeerős külső befektetők - például Csányi - biztosíthatnák. Ugyanakkor jól jöhetne az a privatizációs ellenértékhányad is, amely a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989-es törvény alapján egy állami cég értékesítése után 20 százalékos arányban a társaságnak visszajár, s ily módon magánosítás esetén az MVM-et is megilletné.
A tőkeemelésre egyébként azért lenne szüksége az MVM-nek - szólt állítólag Kocsis indoklása -, hogy legyen elegendő szabad pénzeszköze a külföldi terjeszkedésre, elsősorban Szerbiában, Horvátországban és Romániában, valamint hogy hazai erőműépítésbe fogjon. Ezért kapott az MVM it-je tavaly decemberben felhatalmazást a részvényesektől arra is, hogy 2008 végéig összesen 300 millió euró értékben kötvényt bocsásson ki, amelyből mintegy 80 millió a Budapesti Elektromos Művek Nyrt.-ben ez év elején megszerzett 10,54 százalékos részesedés ellenértéke.
Vannak azonban, akik a mostani kormányzati szigor ellenére sem zárják ki, hogy az április végéig tartó egyeztetéseken még születhet olyan megoldás, amely OTP- és Mol-mintára a Kocsis által irányított MVM-et is a saját menedzsmentje befolyása alá helyezné. Erre utal Veres János pénzügyminiszter békülékenyebb kijelentése, miszerint negyven napig még egyeztetnek a Kocsis utáni időkről. A hátralévő bő egy hónapban mindenesetre kőkemény viták és háttéralkuk várhatóak a színfalak mögött, és az idő az MVM menedzsmentjéhez kötődő lobbicsoportnak kedvez. A parlamenti gazdasági bizottságban helyet foglaló szocialista képviselők - élükön Puch László pártpénztárnokkal, Kapolyi László nagyvállalkozóval és Podolák Györggyel - határozottan kiállnak az MVM stratégiai nagyvállalatként való egyben tartása mellett, s ebben az ellenzék támogatására is számíthatnak. "Abban bízunk, hogy a szocialista frakció elég erős lesz ahhoz, hogy megállítsa a kormányfőt, és kikényszerítse elképzelésének visszavonását, vagy legalább azt, hogy magyarázatot adjon arra, miért látja szükségesnek az MVM feldarabolását" - magyarázta a HVG-nek a KDNP álláspontját Molnár Béla parlamenti képviselő. A Fidesz egyértelműen kiáll az erős nemzeti holding mellett - bár a párt hivatalos álláspontját lapzártánkig nem fogalmazták meg. A HVG kérdésére Fónagy János - az Orbán-kormány egykori közlekedési és vízügyi minisztere - kifejtette, hogy Kocsis minden tekintetben maradéktalanul végrehajtotta a kormány (értsd: a szocialista Miniszterelnöki Hivatal, nem pedig a szabaddemokrata vezetésű gazdasági tárca) utasításait. A HVG által megkérdezett ellenzéki politikusok a Gyurcsány-Kóka pároshoz kötődő üzleti körök előretörését vizionálják annak nyomán, amint a "régi" szocikat kiszorítják az MVM-ből. A gazdasági bizottság egyetlen SZDSZ-es tagja, Lakos Imre bátor lépésnek nevezte Gyurcsány bejelentését, bár hozzátette: "Nem látom még a lényegét." Szerinte viszont minden szakmai elemzés arra mutat, hogy hozzá kell nyúlni az MVM-hez, s ebben Lakos szerint a kormányfő számíthat az SZDSZ-frakció támogatására. Nem lehet fenntartani azt az állapotot - fejtegette Lakos a HVG-nek -, hogy az SZDSZ-es gazdasági tárca minden elképzelése lepattanjon az MVM-ről, tehát a párt jogos igénye, hogy befolyást gyakoroljon a nagyvállalatra.
Mindenesetre a privatizálásra szánt, törvényben rögzített, 25 százalék mínusz egy szavazatnyi tulajdoni hányad sincs kőbe vésve: bennfentesek szűkebb körben többször beszéltek már arról, hogy az állam 50 százalék plusz egy szavazattal is képes lenne a befolyását biztosítani a nagyvállalatban.
CSABAI KÁROLY, SÁGHY ERNA