Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
A kifogásolt rendelkezések - olvasható az indoklásban - hátrányosan érintik azokat az adófizetőket, akik más tagállamban lévő lakástulajdonuk értékesítésével vásárolnak ingatlant Magyarországon. E rendelkezések a brüsszeli bizottság szerint nem egyeztethetők össze a személyek szabad mozgásának és a letelepedés szabadságának jogával.
A magyar jog értelmében az a személy, aki Magyarországon lakóingatlant vásárol, annak értékével arányos, úgynevezett visszterhes vagyonátruházási illetéket köteles fizetni. Ha a saját tulajdonú lakóingatlan megvásárlását megelőzően vagy azt követően az adófizető értékesíti addigi magyarországi lakóingatlanát, csak akkor köteles illetéket fizetni, ha a megvásárolt ingatlan értéke meghaladja az értékesített ingatlan értékét, és abban az esetben is csak az értékkülönbözet után.
Ha azonban magyarországi lakóingatlan vásárlásakor az adófizető más uniós tagállamban lévő lakóingatlanát értékesíti, az illetéket nem az értékesített lakóingatlan értékével csökkentett különbözet, hanem a megvásárolt ingatlan teljes vételárának arányában számítják ki.
Ennek következtében azok a személyek, akik más tagállamban lévő lakóingatlanuk értékesítésével költöznek Magyarországra, hátrányt szenvednek azokhoz a magyarországi lakosokhoz képest, akik új lakástulajdonukra magyarországi lakóingatlan értékesítésével tesznek szert. Holott előfordulhat - jegyezte meg az indoklás -, hogy a más tagállamban ingatlanukat eladó, majd Magyarországon ingatlant vásárló személyek az előző, külföldi ingatlanuk megvásárlásakor a magyarországihoz hasonló mértékű illetéket fizettek.
Az EU legfőbb végrehajtó testülete ennek alapján úgy véli, hogy a kérdéses magyar szabályozás korlátozza az Európai Unió polgárainak a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát, a munkavállalók szabad mozgását és a letelepedés szabadságát. Mivel Magyarország a szóban forgó illetékjogi szabályokat nem módosította a részére tavaly június 26-án elküldött indokolással ellátott véleménynek megfelelően, az EU-bizottság úgy határozott, hogy az Európai Bíróság elé terjeszti az esetet.
