Az Obama-kormány azt teszteli, hogy a pénzintézetek életben maradnának-e, ha a munkanélküliségi arány jövőre 10 százalék fölé szökne, illetve ha a házárak további 25 százalékkal esnének. Az adminisztráció nem számol ilyen súlyos visszaeséssel, de bizonyosságot akar szerezni, hogy a vezető bankok kibírnának egy ekkora terhelést is.

A gyenge bankok esetében, amelyek megbuknak a héten kezdődő és várhatóan áprilisig tartó próbán, a kormány az első körben tőkeemelést fog kérni. Erre fél évük lesz. Ha a bankok ezt nem képesek elérni magánforrásokból, akkor a kormány osztalékelsőbbségi részvényeinek törzsrészvénnyekké való átváltását, lényegében az állami tulajdonhányad növelését fogja követelni.

A törzsrészvényhányadot szerző állam nagyobb ellenőrzési jogokat szerezne, egyben nagyobb kockázatot is vállalna. A szavazati joggal a kormányzati tisztviselőknek nagyobb hatalmuk lenne a bank vezetésének leváltásában és a cég stratégiájának megváltoztatásában.

A kormány a 20 legnagyobb – 100 milliárd dollárnál nagyobb vagyonnal rendelkező – bankot veti alá terhelési próbának. Elemzők szerint a felállított válságfeltételek alapján a legtöbb pénzintézetnek valószínűleg tőkeemelésre lesz szüksége. Azt sem zárják ki, hogy az állam némely bankban többségi részesedést szerez. Mint Douglas Elliott, a washingtoni Brookings Intézet szakértője rámutatott, a Bank of America és a Citigroup banknak szinte biztos, hogy jelentős tőkeinjekciót kell beadni.

A kormány hétfőn értesítette a nagybankokat: az állam a legnagyobb részvényessé válhat, ha a szövetségi ellenőrök úgy találják, hogy nem elég erősek a vártnál mélyebb gazdasági válság átvészelésére.