Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A döntést követő sajtóértekezleten a bank elnöke, Jean-Claude Trichet figyelmeztetett a fennálló euróövezeti csatlakozási szabályok betartásának fontosságára az övezet esetleges bővítése esetére, és alapvetőnek mondta azt is, hogy a gazdaságösztönzés mostani szüksége ne torzítsa a versenyt és ne adjon ürügyet a reformok halogatására.
Az EKB kamatdöntése megfelelt a piaci várakozásnak, annál is inkább, mert az enyhítés márciusi folytatását a bank vezetői gyakorlatilag megígérték már a legutóbbi, januári kamatcsökkentés után.
Most azonban a bank elnöke, Jean-Claude Trichet jobban a mellényéhez szorította a kártyáit. A döntés utáni sajtóértekezleten csak a szokásos megjegyzést tette: a bank ezentúl is szorosan figyelemmel kíséri a gazdasági fejleményeket. Az utóbbi hónapokban már többször és most csütörtökön is figyelmeztetett, hogy az EKB-nak nem tartja előnyösnek a zérókamat-politikát - amit a gyakorlatban az amerikai Fed már alkalmaz, és ami felé a japán és a brit központi bank is halad -, viszont határozottan gondolkodik a likviditásnövelés más, Trichet által "nem hagyományosnak, nem szokásosnak" nevezett módszerein. Ezeket nem nevezte meg, de például éppen ilyen lépéseket jelentett be röviddel korábban a brit központi bank: a Bank of England állami és vállalati kötvényeket vásárol új pénzből. Az EKB elnöke azonban a " nem hagyományos módszerekről" is csak mint lehetőségről szólt, nem kötelezte el magát ezek mellett.
Eszerint a bank most a piaci elemzők találgatására bízta, lesz-e további enyhítés áprilisban is, vagy nem. A találgatáshoz mindenesetre új előrejelzésekkel szolgált az EKB csütörtökön. Saját elemzői úgy vélik, az euróövezeti GDP az idén 2,2-3,2 százalék közötti ütemben eshet vissza, jövőre mínusz 0,7 százalék és plusz 0,7 százalék alakulhat. Decemberben még csak 0,0 és mínusz 1 százalék közé tették az idén várható GDP-alakulást, és 0,5-1,5 százalékos növekedést jósoltak 2010-re.
Az EKB szakértői most 0,1-0,7 százalékos évi átlagos inflációt várnak az euróövezetben idén, és 0,6-1,4 százalékos drágulásra számítanak jövőre. Decemberben az idei inflációt 1,1-1,7 százalék között, a 2010-est 1,5-2,1 százalék között várták. Az EKB új előrejelzései arra vallanak, hogy a további enyhítésnek pénzügypolitikai akadálya nincs, hiszen az EKB akár kétéves távlatban is a 2 százalékos riadóküszöb alatt várja az infláció alakulását. A folytatást, a további kamatcsökkentéseket firtató újságírói kérdésekre azonban Trichet csak ennyit felelt: „Nem lehet kizárni, habár a kamat máris nagyon alacsony”.
Az EKB kamatdöntése megfelelt a piaci várakozásnak, annál is inkább, mert az enyhítés márciusi folytatását a bank vezetői gyakorlatilag megígérték már a legutóbbi, januári kamatcsökkentés után.
Most azonban a bank elnöke, Jean-Claude Trichet jobban a mellényéhez szorította a kártyáit. A döntés utáni sajtóértekezleten csak a szokásos megjegyzést tette: a bank ezentúl is szorosan figyelemmel kíséri a gazdasági fejleményeket. Az utóbbi hónapokban már többször és most csütörtökön is figyelmeztetett, hogy az EKB-nak nem tartja előnyösnek a zérókamat-politikát - amit a gyakorlatban az amerikai Fed már alkalmaz, és ami felé a japán és a brit központi bank is halad -, viszont határozottan gondolkodik a likviditásnövelés más, Trichet által "nem hagyományosnak, nem szokásosnak" nevezett módszerein. Ezeket nem nevezte meg, de például éppen ilyen lépéseket jelentett be röviddel korábban a brit központi bank: a Bank of England állami és vállalati kötvényeket vásárol új pénzből. Az EKB elnöke azonban a " nem hagyományos módszerekről" is csak mint lehetőségről szólt, nem kötelezte el magát ezek mellett.
Eszerint a bank most a piaci elemzők találgatására bízta, lesz-e további enyhítés áprilisban is, vagy nem. A találgatáshoz mindenesetre új előrejelzésekkel szolgált az EKB csütörtökön. Saját elemzői úgy vélik, az euróövezeti GDP az idén 2,2-3,2 százalék közötti ütemben eshet vissza, jövőre mínusz 0,7 százalék és plusz 0,7 százalék alakulhat. Decemberben még csak 0,0 és mínusz 1 százalék közé tették az idén várható GDP-alakulást, és 0,5-1,5 százalékos növekedést jósoltak 2010-re.
Az EKB szakértői most 0,1-0,7 százalékos évi átlagos inflációt várnak az euróövezetben idén, és 0,6-1,4 százalékos drágulásra számítanak jövőre. Decemberben az idei inflációt 1,1-1,7 százalék között, a 2010-est 1,5-2,1 százalék között várták. Az EKB új előrejelzései arra vallanak, hogy a további enyhítésnek pénzügypolitikai akadálya nincs, hiszen az EKB akár kétéves távlatban is a 2 százalékos riadóküszöb alatt várja az infláció alakulását. A folytatást, a további kamatcsökkentéseket firtató újságírói kérdésekre azonban Trichet csak ennyit felelt: „Nem lehet kizárni, habár a kamat máris nagyon alacsony”.
