Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A választható portfóliós rendszert (VPR) nem üzemeltető magánnyugdíjpénztárak vagyonnal súlyozott átlaghozama mínusz 15,82 százalék, az önkénteseké mínusz 11,35 százalék volt tavaly a Stabilitás Pénztárszövetség tagjai által kezelt kasszáknál - jelentette be pénteken Nagy Csaba, a szervezet elnöke. A reálhozam a 6,1 százalékos inflációt figyelembe véve mínusz 21,92, illetve mínusz 17,45 százalék volt.
A VPR-t bevezető magánpénztárak különféle kockázatú portfóliói eltérően teljesítettek. A legrosszabb képet a növekedési portfóliók mutatják, ezek 26,09 százalékos negatív hozamot értek el, ami reálértéken 32,19 százalékos veszteséget jelent. A klasszikus összetételű portfóliók átlagos hozama mínusz 4,99, reálhozama mínusz 11,09 százalék volt tavaly, a kiegyensúlyozott portfólióké mínusz 14,11 százalék, reálhozamuk pedig mínusz 20,21 százalék.
Nagyobb időhorizonton jóval kedvezőbb a kép: a VPR-t nem üzemeltető magánkasszák 10 éves átlaghozama 5,45 százalékot mutat. A választható portfóliók közül a klasszikus összetételűek átlaghozama 8,83 százalék, a kiegyensúlyozottaké 7,44, a növekedésieké 2,78 százalék 10 évre.
A Stabilitás tagpénztárai kezelik a hazai magánnyugdíjpénztári tagok megtakarításainak több mint 90 százalékát, s az önkéntes nyugdíjpénztári tagok több mint 80 százalékának számláját vezetik. Móricz Dániel, a Concorde Alapkezelő portfoliókezelője elmondta: külföldön sem jobb a helyzet, tavaly egy átlagpénztár globálisan mínusz 20 százalékkal zárt, a nyugdíjcélú megtakarításokban elhelyezett vagyon becslések szerint mintegy 5,5 ezer milliárd USD-vel csökkent 2008-ban.
A tavalyi veszteségek a pénztárak által vállalt kockázatokkal és a tőkepiaci árfolyamok drasztikus csökkenésével magyarázhatók. A portfoliók átrendezése miatt ugyanis az előző évekhez képest megnőtt a magyar pénztárak részvény- és devizakitettsége, az alacsony kockázatú eszközök súlya pedig csökkent. Az olyan turbulens környezetben, mint amilyen a tavalyi is volt, gyakoribbak a hozamingadozások - hívta fel a figyelmet Nagy Csaba -, hosszú távon azonban az árfolyam-ingadozás csökken, így arra lehet számítani, hogy a veszteségek kiegyenlítődnek.
A nyilvánosságra hozott adatokból kiderül: az egyedi magánpénztári teljesítmények széles sávban szóródnak attól függően, hogy az adott pénztár bevezette-e VPR-t, illetve, hogy a választható portfóliók esetében milyen kockázatú összetételről van szó. A tavalyi legrosszabb érték a magánpénztáraknál mínusz 32,95 százalék, a legjobb plusz 6,26 százalék. Az önkéntes kasszáknál a legrosszabb tavalyi teljesítmény mínusz 32,67 százalék, a legjobb plusz 4,94 százalék volt.
Nagy Csaba hangsúlyozta: a nyugdíjpénztári hozamok összehasonlításánál mindig figyelemmel kell lenni a befektetési politikákra és a kockázati kitettségre. A magánnyugdíjpénztári adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a VPR-t be nem vezető pénztárak teljesítményei leginkább a kiegyensúlyozott portfoliók teljesítményei közelében alakultak, ami a hasonló befektetési politikának tulajdonítható. Az önkéntes kasszák hozamadatait még nehezebb összehasonlítani, mert a választható portfolió elnevezései nem minden esetben tükrözik a pontos befektetési stratégiát - tette hozzá.
Hamecz István, az OTP Alapkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta: a portfolióallokáció mindig stratégiai döntés, az intézményi befektetők általában a rendelkezésre álló befektetési horizonthoz illő, hosszú távú trendek alapján fektetnek be, és nem próbálják „kitalálni” a rövid távot. A tavalyi év tanulságát szerinte nem a magas részvényarány, hanem a magyar állampapírok adták. A pénztáraknak érdemes végiggondolniuk, hogy a nyugdíj előtt állóknak tényleg állampapírt kell-e tartaniuk - mondta.
A válság azért megdöbbentő szerinte, mert elszoktunk tőle. A második világháború utáni recessziókkal összevetve most kisebb a munkahelyvesztés, s a válság hossza szerint sem lóg ki még a mostani recesszió a sorból. Hogy még meddig tart, az attól függ, hogy melyik válság lefolyásához hasonlít: 1900 óta a legsúlyosabb öt válságot tekintve nyárig, az 1929-32-est tekintve a jövő év őszéig is eltarthat - mondta Hamecz István.
