Lawrence Summers a Financial Timesnak azt mondta: a kormányzati kiadások rövid távú növelésének "sürgős szükségszerűsége" jelenleg fontosabb a globális egyensúlytalanságok kezelésének hosszú távú céljánál, akkor is, ha sok közgazdász szerint ezek az egyensúlytalanságok okozták a pénzügyi válságot.

Lawrence Summers a londoni gazdasági napilap hétfői számában megjelent interjúban ugyanakkor azt mondta, hogy szerinte továbbra is a kapitalista piaci rendszer egészségének helyreállítása az alapvető cél. Obama elnök gazdasági tanácsadója szerint lesznek olyanok, csakúgy, mint az 1930-as években, akik azt a tanulságot próbálják levonni, hogy a piaci kapitalizmus nem működik, és teljesen más modellel kell felváltani. Summers kijelentette, hogy szerinte "nem ez a helyes" hozzáállás.

Az amerikai kormánynak az erőteljes állami intézkedéseken kívül nem volt más lehetősége arra, hogy "megmentse a piaci rendszert saját túlkapásaitól", fogalmazott a Fehér Ház gazdasági tanácsadói stábjának vezetője.

A Financial Times kommentárja szerint Summers szavai egyértelművé teszik, hogy Barack Obama amerikai elnök kormánya közös felelősségvállalást vár a fejlett ipari országoktól a kereslet által vezérelt globális fellendülés beindítására, és nem hiszi, hogy ennek terhét egyedül Kínának kellene magára vállalnia.

Nagy londoni elemző házak szerint az idén nem is lehet az eddig erőteljes kínai növekedés globális hatásában bízni.

A Fitch Ratings hitelminősítő minap kiadott londoni előrejelzése szerint a kínai gazdaság növekedési üteme a hatalmas – a kínai hazai össztermék-érték (GDP) 13 százalékának megfelelő – központi ösztönző programmal együtt is 5,6 százalékra, 1990 óta a legalacsonyabb szintre csökken az idén a tavalyi 9 százalékról.

A Centre for Economics and Business Research (CEBR) gazdaságelemző intézet új előrejelzése szerint a külső kereslet elapadása miatt az eddig rendre 10 százalék feletti kínai növekedési ütem az idén 5,7 százalékra lassul.

A Lombard Street Research nevű londoni makrogazdasági elemző csoport minapi helyzetértékelése szerint akár a kínai recesszió kockázatát sem lehet kizárni, tekintettel a kínai export meredek visszaesésére. Londoni elemzői körökben eddig a kínai gazdaságot tartották a világgazdaság lehetséges megmentőjének.

A Királyi Külügyi Intézet – londoni székhelye után, általánosan használt nevén a Chatham House – néhány hete kiadott drámai hangvételű világgazdasági jelentésében egyenesen úgy fogalmazott, hogy a "gazdasági katasztrófa" szélére sodródott a fejlett ipari országok alkotta OECD-térség, és a kínai növekedés fennmaradása a világgazdaság legfőbb reménye.

Lawrence Summers a Financial Timesnak adott interjúban azzal indokolta a kormányzati beavatkozást, hogy jóllehet a gazdaság önstabilizálódásának elmélete "általában helytálló, évszázadonként néhány alkalommal azonban nem érvényesül". A Clinton-kormányzat volt pénzügyminisztere szerint a jelenlegi helyzet "ezen alkalmak egyike ... és az ilyen esetekben rendkívüli kormányzati fellépésre van szükség".

Londoni elemző intézetek a fejlett gazdaságokban végrehajtott eddigi központi élénkítő és bankmentő csomagoktól is a költségvetési hiányok meredek emelkedését várják.

A Standard & Poor's hitelminősítő nemrégiben kiadott londoni előrejelzése szerint az Egyesült Államokban például 2009-re 10 százalékos, 2010-re 11 százalékos GDP-arányos államháztartási deficit várható az cég által kidolgozott alapeseti forgatókönyv esetén is; a stresszhelyzeti változatban 11, illetve 12 százalékos amerikai deficit szerepel erre a két évre.

Nagy-Britanniában, az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaságban az idén 8,3, jövőre 9,3 százalékos – a rosszabbik esetben 9,3 és 10,3 százalékos – államháztartási hiányt vár a hitelminősítő.

A Brit Iparszövetség (CBI) legújabb negyedéves előrejelzése szerint a brit kormány nettó hiteligénye az idén 146 milliárd, jövőre 168 milliárd font lesz, ami 10,6, illetve 11,8 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánynak felel meg.

Jürgen Stark, az euróövezeti jegybank (EKB) igazgatótanácsi tagja a Financial Timesnak nyilatkozva néhány hete "vészesnek" minősítette az euróövezeti tagállamok meredeken emelkedő költségvetési deficitjeit is. Stark szerint fennáll annak a veszélye, hogy a tagországok politikusai közfinanszírozási válságot teremtenek.