Barcza György, a K and H Bank vezető elemzője szerint jelenleg 1,5-2 százalékpontos jegybanki kamatemelés van beárazva a kötvénypiacon. Ha erre sor kerül, úgy gyakorlatilag a tavaly novemberben megindult kamatcsökkentési hullám előtti szintre állhat vissza a jegybanki alapkamat.

Az MNB Monetáris Tanácsa tavaly október 22-én, rendkívüli ülésen 300 bázisponttal, 11,50 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Azóta négy lépésben, összesen 200 ponttal csökkentette az irányadó kamatot, ami most 9,50 százalék.

Az MNB vasárnap közölte, hogy kész a teljes monetáris politikai eszköztár alkalmazására a forint gyengülésének megállítása érdekében. A jegybank az előirányzott intézkedések keretében rövidlejáratú eurót bocsát a pénzintézetek rendelkezésére, valamint eurót ad el, és forintot vásárol a piacon, és mindent megtesz azért, hogy a pénzügyi piaci folyamatok ismét összhangba kerüljenek a reálszféra kilátásaival.

A K and H Bank vezető elemzője úgy vélekedett: a nyílt piaci beavatkozás csak átmeneti megoldást hozhat, tartósabban a kamatpolitika működhet.

Amennyiben az MNB a piacon ad el devizát, azt néhány nap alatt felszívja a piac. Az intervenció első jeleire a spekulánsok beállnak a másik oldalra, és "erősebbek lehetnek", mint a jegybank. Ha a kamatszint nem megfelelő, úgy a piaci beavatkozás után visszaáll a gyengülő trend – mondta Barcza György. Magyarországon a kamatpolitikának nincs nagy mozgástere, a kamatszintet a hitelezők határozzák meg. "Az alacsony infláció és a mély recesszió ellenére kétjegyű kamatot kell fizetnünk az adósság után" – mondta, hozzátéve, hogy a külföldi eladósodottság csökkentésére lenne szükség. Barcza György egy esetleges kamatemelés után, alacsony infláció és csökkenő költségvetési hiány mellett, lassan erősödő árfolyamra számít.

Kovács Mátyás, a Raiffeisen Bank elemzője szerint, ha nem gyengül jelentősen a forint, akkor rendkívüli kamatemelés nem valószínű, de a következő rendes kamatdöntő ülésén már várhatóan kamatot emel a monetáris tanács. Hozzátette, hogy a piac jelenleg 150 bázispontos kamatemelést vár.

Emellett a jegybanki intervenció lehetőségével is számolnak a devizapiaci szereplők, de mivel ezt nem nyíltan teszi az MNB, ezzel kapcsolatban csak találgatások vannak – fejtette ki az elemző.

Úgy vélte, hogy a szóbeli beavatkozásnak is volt hatása, részben ennek is tulajdonítható a forint erősödése. Megjegyezte, hogy kedden az európai befektetői hangulat is kedvező, de a régión belül a forint vezet az erősödésben.

Az eurót hétfőn délután 308,80 forinton jegyezték a budapesti bankközi piacon, szemben a péntek délutáni 313,00 forinttal, ami 1,30 százalékos forint erősödésnek felelt meg. Kedden a reggeli 308,40 forintos jegyzésről a déli órákra 305 forintig csökkent az euró árfolyama.

A Raiffeisen elemzője szerint a jegybank által meghirdetett devizacsere tenderek is alkalmasak arra, hogy gyengítsék a forint elleni spekulációt. A magyar bankok így ugyanis a piacinál olcsóbban jutnak devizaforráshoz, cserébe nem a piacon kell a forintforrásaikat átváltani.

Az euró/forint árfolyamot illetően Kovács Mátyás arra számít, hogy a következő hetekben 300-320 forint között stabilizálódik az euró árfolyama. Emlékeztetett: az MNB nyilvánvalóvá tette, hogy nem engedi jelentősen gyengülni a forintot. Az elemző véleménye szerint 320-nál sokkal gyengébb árfolyamot valószínűleg már nem tolerálna a jegybank, ezért e fölötti euróárfolyammal tartósan nem számol, az év második felétől pedig véleménye szerint megindulhat egy lassú konszolidáció. Megjegyezte, hogy ehhez hiteles gazdaságpolitikai programra is szükség van.