Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A vezető New York-i üzleti lap idézte az MNB monetáris tanácsának vasárnapi közleményét, amely szerint a jegybank "megkezdi az EU források piacra vezetését, és készen áll a teljes monetáris politikai eszköztár alkalmazására". Az újság több elemző mellett Felcsúti Pétert, az osztrák Raiffeisen Bank magyarországi vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét is megszólaltatta, aki szerint, ha a forint tovább gyengül, "nyilvánvalóan nem lehet kizárni rendszerszintű probléma kialakulását".
A The Wall Street Journal emlékeztetett, hogy Lengyelország hasonló lépéssel igyekezett meggátolni a zlotyi gyengülését február elején; a piacok eleinte nem reagáltak, de a valuta később valamit erősödött, és már három hete viszonylag jól tartja magát.
Egyes elemzők azonban kételkednek abban, hogy az MNB lépései elegendők lesznek. "A piacnak ennél nagyobb beavatkozásra van szüksége a devizalikviditás biztosításához, esetleg az Európai Unió, az Európai Központi Bank vagy a Nemzetközi Valutaalap bevonásával", idézte a lap Angus Halkettet, a Deutsche Bank londoni stratégiai elemzőjét.
Közép-Kelet-Európát bírálatok érték idén év elején, mivel a befektetők attól tartanak, hogy a globális pénzügyi és gazdasági válság pénzügyi összeomlást idézhet elő. A lap értékelése szerint „úgy tűnik, Magyarország a térség homokzsákjává vált”, ami miatt a kormány egy sor lépést tett.
