A kínai állami Chinalco alumíniumipari vállalat 19,5 milliárd dollárért a jelenlegi kétszeresére, 18 százalékra emelné részesedését a brit-ausztráliai Rio Tintóban. Az ajánlatra össztüzet zúdítottak egyes politikai szereplők, fenyegetésként festve le az erőforrások külföldi kézbe kerülését. Főleg az ellenzéki zöldek és konzervatívok ellenzik, hogy növekedjék a kínai érdekeltség a Rio Tintóban.

Az ausztrál szenátus vizsgálatot indít az ügyben arra hivatkozva, hogy a közvélemény növekvő aggodalommal figyeli a fejleményeket. A testület magyarázatot kér a kormányzattól, tanúkat hallgat meg, és előreláthatólag június 17-én készíti el állásfoglalását a kérdésben; ajánlásának azonban nincs kötelező ereje.

„A tejet kellene árulnunk, nem a tehenet” - mondta az ügyletet ellenző egyik szenátor, Nick Xenophon - nomen est omen! - az ausztrál rádióban. Egy másik szenátor, Barnaby Joyce tévéhirdetésekben azzal érvelt, hogy Kína sohasem engedélyezné, hogy az ausztrál kormány tulajdonosa legyen egy kínai bányának.

Iparági elemzők túlzottnak tartják az ausztráliai politikai reakciót. Úgy látják ugyanakkor, hogy a szenátusi vizsgálat nem késleltetheti a Chinalco-ügylet nyélbe ütését, mert a külföldi befektetések felülvizsgálatát végző ausztrál hatóság, az FIRB június 15-ig készíti el véleményét, amelyet megküld Wayne Swan kincstárnoknak, annak a kormánytagnak, aki kimondja a végső szót az ügyben.

A Rio Tinto jelentős összegű tőkeinjekcióra szorul, többek között az ipari fémek alacsony világpiaci ára miatt. A réz és az ólom eddig drágult az év eleje óta, de messze nem hozták be a tavalyi, zuhanásszerű árveszteséget, és a többi ipari fém nem csak tavaly olcsóbbodott, hanem idén is. A Rio Tintóban a kínai részesedés növelése garantálná a cégnek a kínai piacot, amelynek fogyasztása a világpiaci árak egyik legfontosabb mozgatója. A piac ítéletét jelzi, hogy a canberrai politikai döntés miatt szerda délelőtt 10 százalékot vesztett a Rio Tinto részvénye a londoni értéktőzsdén.