Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A BAA-nak - amely nemrég még a Ferihegyet működtető Budapest Airportot is birtokolta - két éven belül kellene megválnia három repülőtértől: a többnyire a diszkont légitársaságok által használt London melletti Gatwick és Stansted légikikötőtől, illetve Edinburgh, vagy Glasgow légikikötőjétől.
A spanyol vállalat 2006-ban vette meg a BAA-t 10 milliárd fontsterlingért (közel 14 milliárd dollárért). Jelenleg a BAA tulajdona a Londont kiszolgáló öt nemzetközi repülőtér közül a három legnagyobb, a Heathrow, a Gatwick és a Stansted. Ezenkívül Southampton, Glasgow, Edinburgh és Aberdeen légikikötője is a tulajdonában van.
A BAA-csoport feldarabolását jó ideje szorgalmazzák a légitársaságok és a fogyasztói érdekképviseletek is, arra hivatkozva, hogy a nagy-britanniai repülőtérpiacon gyakorlatilag monopolhelyzet alakult ki, és ez szerintük az árképzésen és a szolgáltatások színvonalán is meglátszik.
A BAA 2005. decemberben 1,3 milliárd fontért - londoni iparági elemzők akkori véleménye szerint világrekord áron - 75 százalék mínusz egy részvény érdekeltséget és 75 évi üzemeltetési jogot vásárolt a Budapest Airportban. A következő évben azonban a BAA vált felvásárlási célponttá: a brit céget hosszas csatározás után végül 10,1 milliárd fontért megvette a spanyol Ferrovial építőipari és szolgáltató vállalat, és nem sokkal később eladta a magyar érdekeltséget a német Hochtief csoportnak, a 2005-ös privatizációs pályázat második helyezettjének.
A spanyol vállalat 2006-ban vette meg a BAA-t 10 milliárd fontsterlingért (közel 14 milliárd dollárért). Jelenleg a BAA tulajdona a Londont kiszolgáló öt nemzetközi repülőtér közül a három legnagyobb, a Heathrow, a Gatwick és a Stansted. Ezenkívül Southampton, Glasgow, Edinburgh és Aberdeen légikikötője is a tulajdonában van.
A BAA-csoport feldarabolását jó ideje szorgalmazzák a légitársaságok és a fogyasztói érdekképviseletek is, arra hivatkozva, hogy a nagy-britanniai repülőtérpiacon gyakorlatilag monopolhelyzet alakult ki, és ez szerintük az árképzésen és a szolgáltatások színvonalán is meglátszik.
A BAA 2005. decemberben 1,3 milliárd fontért - londoni iparági elemzők akkori véleménye szerint világrekord áron - 75 százalék mínusz egy részvény érdekeltséget és 75 évi üzemeltetési jogot vásárolt a Budapest Airportban. A következő évben azonban a BAA vált felvásárlási célponttá: a brit céget hosszas csatározás után végül 10,1 milliárd fontért megvette a spanyol Ferrovial építőipari és szolgáltató vállalat, és nem sokkal később eladta a magyar érdekeltséget a német Hochtief csoportnak, a 2005-ös privatizációs pályázat második helyezettjének.
