A Duna Cargo elégedetlen a magyar Dunával

Közleményük szerint bár jelenleg visszaesett az európai gazdaság, hosszú távon mégiscsak az árufuvarozás növekedésével kell számolni. Egyes becslések szerint harmadával nő a fuvarozás volumene 2015-re. Ehhez képest a Duna hajózható, 378 kilométeres magyar szakaszán vízállástól függően több mint 50 helyen kell mélységi és szélességi korlátozással számolni, amelyek jelentős mértékben akadályozzák a vízi út kihasználását, illetve korlátozzák az egyszerre szállítható árumennyiséget. Tény, hogy jelenleg az ország területére vetített vízi út hossza az unióban átlagos, a hálózat kihasználtsága és minőségi jellemzői azonban lényegesen rosszabbak.

A MAHART Duna Cargo úgy véli, hogy környezetvédelmi szempontból is a vízi szállítás a leghatékonyabb: a belvízi hajózás teljes külső költsége számítások szerint jelenleg ezer tonna-kilométerenként 10 euró. Összehasonlításképpen ugyanez közúton 35 euró, vasúton pedig 15. Ha a vízen elszállított rakományokat közúton juttatnák célba, Európa levegője 10 százalékkal szennyezettebb lenne, mint ma. Ennek ellenére az autópályák horribilis fejlesztési költségeihez mérten a döntéshozók alig szánnak pénzeket a vízi utak hajózhatóságára, gyakran még a legszükségesebb kotrási, szabályozási lépéseket sem teszik meg.

A Duna hajózhatósága annak ellenére is gyenge, hogy az országot nemzetközi egyezmények köteleznék annak biztosítására. Ezt a kötelezettség-vállalást a magyarországi Duna-szakaszra a nemzetközi vízi utakról szóló uniós megállapodás kihirdetését tartalmazó KöViM rendelet szabályozza. A kétirányú, 24 órás forgalom megköveteli a hajóút 120–180 méteres szélességét, az ezer méteres legkisebb kanyarulati sugarat.

"Bár egy jól karbantartott folyamszakaszt nem lehet látványosan átadni, mint néhány kilométer autópályát, a vízi szállítás ennek ellenére nagyobb figyelmet és beruházásokat érdemelne. Akár úgy is, mint a környezet védelmének, a közutak terhelését is csökkentő, fajlagosan legolcsóbb módja" - vélekedik a társaság.