Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
A brit adósságkezelő hivatal közlése szerint a szerdán meghirdetett, 1,75 milliárd font névértékű, 40 éves futamú gilt – brit államkötvény – aukcióján csak 1,63 milliárd font értékű ajánlatot nyújtottak be, így az eladási és vételi ajánlati arány nem sokkal 0,9 felett volt. Brit államkötvény-aukción legutóbb hét éve történt meg, hogy ez a ráta 1,0 alatt maradt.
A negyven éves kötvény a piacra vitt leghosszabb futamú brit államadósság. Elemzők szerint a kudarc annak jele lehet, hogy a befektetők elbizonytalanodtak a brit közfinanszírozási szféra állapota miatt, és főleg azért, mert a legutóbbi inflációs adatok meglepően rosszak voltak.
A brit statisztikai hivatal hét eleji bejelentése szerint a piac által előzetesen valószínűsített lassulás helyett gyorsult az éves összevetésű brit fogyasztóiár-infláció a múlt hónapban. Ez komoly megütközést keltett a piaci szereplők és az elemzők körében, akik a súlyosan recessziós környezetben erősen lassuló árnövekedést, az ingatlanszektort is tartalmazó, szélesebb merítésű kiskereskedelmi árindexben pedig már deflációs adatot vártak.
A hagyományos fogyasztási termékekből összeállított inflációs kosár árindexe (CPI), amelyet a brit jegybank hivatalosan használ a pénzügypolitikai döntéshozatalban, 3,2 százalékkal volt magasabb februárban, mint a tavalyi azonos hónapban.
Januárban 3,0 százalék volt az éves infláció Nagy-Britanniában, és az elemzői előrejelzések átlaga februárra 2,6 százalékig lassuló tizenkét havi drágulási ütemet valószínűsített.
A másik, általánosan használt inflációs mutató, a kiskereskedelmi árindex (RPI) – amely tartalmazza a lakossági ingatlanszektor költségeit is – stagnált az előző hónaphoz mérve, jóllehet a konszenzus mínusz 0,8 százalék volt, tekintettel arra, hogy a meredek jegybanki kamatcsökkentések nyomán csökkentek a jelzálog-törlesztések is.
Elemzők a rosszul végződött szerdai államkötvény-aukció után azt mondták: a fejlemény a brit kormány gazdaságélénkítő és bankfeltőkésítő programjainak várhatóan igen nagy finanszírozási igénye miatt aggasztó.
Az Ernst & Young könyvvizsgáló cég ITEM Club nevű gazdasági előrejelző részlegének Londonban kiadott új prognózisa szerint a brit kormány nettó hitelfelvételi igénye az áprilissal kezdődő új pénzügyi évben eléri a 180 milliárd fontot, ami az arra az évre becsült brit GDP-érték arányában 12,6 százalékos költségvetési hiánynak felelne meg.
Az ITEM Club szakértői szerint még a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által minap közzétett, 11 százalék körüli brit államháztartási deficittel számoló jövő évi jóslat is „túlzottan derűlátó”.
