Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Az erről szóló megállapodást az év eleje óta tartó tárgyalások eredményeként írták alá kedden. Az állami tulajdonhányad a tőkeemelés révén a 2008. év végi 4,11-ről 43,57 százalékra nő a bankban. A jelzálogbank a kapott tőkejuttatásból legfeljebb 25 milliárd forint összegű tőkeemelést hajt végre leánycégében, az FHB Kereskedelmi Bankban.
Veres János szerint a tőkeemeléshez a tavaly decemberben elfogadott stabilizációs törvény biztosítja a jogi keretet. A tőkejuttatás célja, hogy az FHB hozzájáruljon a jelzáloghitel- illetve a jelzáloglevél-piac stabilizációjához, a kis- és középvállalkozások, valamint a lakosság hitelezésének a fejlesztéséhez. A tőkeemelés továbbá hozzájárul az FHB Bankcsoport stabilitásának javulásához, ezáltal aktív tőkepiaci szerepének erősítéséhez, és a Magyarországgal kapcsolatos befektetői bizalom, helyreállításához.
A tőkeemelés a stabilizációs törvény rendelkezéseivel összhangban 1 darab 100 forint névértékű, különleges vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvény és 46 153 999 darab 100 forint névértékű különleges - szavazati joggal nem rendelkező - osztalékelsőbbségi részvény kibocsátásával történik, 650 forintos árfolyamon. A jegyzett tőke ennek eredményeként 4,6154 milliárd forinttal emelkedik, 25,3847 milliárd forint a tőketartalékba kerül.
Az állam nem ingyen adja a tőkejuttatást - hangsúlyozta a miniszter. Az államot az osztalékelsőbbségi részvények után az általános tartalék megképzése utáni adózott eredmény terhére kifizethető osztalékalapból a kibocsátási érték átlagosan 10,5 százaléka illeti meg osztalékként, ami a névértékre vetítve 68,2 százalék. Az államnak már most is vannak a törvénynek megfelelően delegált tagjai az FHB igazgatóságában és felügyelő bizottságában - emlékeztetett Veres János. Növekvő befolyását az állam arra használja fel, hogy ellenőrizze, a tőkejuttatás eredményeként megvalósulnak-e a kitűzött célok.
Gyuris Dániel emlékeztetett arra, hogy az állam által korábban az FHB-ba befektetett tőke tízszeresen megtérült (az állam 10 év alatt 8 milliárd forintot fektetett az FHB-ba, s a privatizáció két ütemében 80 milliárd forint bevételhez jutott). A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy az FHB Bankcsoport a banki átlag feletti tőkemegfeleléssel rendelkezik, 2008 végén az FHB Jelzálogbank tőkemegfelelési mutatója 13,6, a bankcsoport konszolidált tőkemegfelelési mutatója 12,8 százalék volt, s a prudens hitelezésnek köszönhetően a csoport hitelportfoliójának minősége kiváló.
A tőkeemelés révén ugyanakkor megteremthető a háttere annak, hogy a bankcsoport szinten tartsa lakossági hitelfolyósítását, illetve az állami garanciaprogramokhoz kapcsolódóan a kis- és középvállalati szektort hitellel lássa el, és a magyar állam ezen keresztül tompítani tudja a gazdasági válság hatásait - tette hozzá. Gyuris Dániel szerint az FHB a megerősödő tőkeszerkezettel, aktív tőkepiaci szerepével a Magyarországgal kapcsolatos befektetői bizalmat jelentősen erősíteni tudja.
A vezérigazgató elmondta: a tőkeemelési javaslatot a bank április 28-ra összehívott közgyűlése elé terjesztik, a tranzakció így várhatóan májusban valósulhat meg. A bank a tőkeemeléshez kapcsolódóan vállalta, hogy nem változtat a közgyűlés által jóváhagyott részvény opciós program szerkezetén és korlátozza a vezető állású tisztségviselők javadalmazását a következő öt évben, s félévente rendszeresen tájékoztatja az államot a megállapodásban foglaltak teljesítéséről.
A vezérigazgató úgy vélekedett, hogy a szerződés a mai gazdasági környezetben egyedülálló a tekintetben, hogy a meghatározó tulajdonosi kör vállalja az államnak fizetendő osztalékterhet az elkövetkezendő öt évben annak érdekében, hogy a társaság középtávon, gazdaságélénkítő hatásán keresztül stabilizáló hatást tudjon kifejteni a gazdaság egészére, illetve, hogy a menedzsment is igen komoly önmérsékletet vállalt mind a magyar állam, mind a tulajdonosok felé. Az egy darab szavazatelsőbbségi részvény különleges vétójogokat biztosít a magyar államnak az osztalékfizetéseket illetően és az egyéb szavazatelsőbbségi részvényosztály többséget igénylő döntéseiben. Ez biztosítani tudja a tőkefelhalmozást, azt, hogy a bank öt év lejártával vissza tudja fizetni a tőkét.
Gyuris Dániel hangsúlyozta: az új részvényeket nem vezetik be a BÉT-re, így a tőzsdén jegyzett részvények száma nem változik. Az új részvények nem alakíthatóak át törzsrészvénnyé, az ötödik év végén bevonják őket, így kibocsátásuk nem jár hígító hatással.
Az FHB Jelzálogbank - a stabilizációs törvény rendelkezéseinek megfelelően - a kibocsátást követő 5. év végén bevonja a szavazatelsőbbségi részvényt, az osztalékelsőbbségi részvényeket pedig a bank visszavásárolja. Az FHB egyéként a részvényeket bármikor visszavásárolhatja, míg az állam eladási joga öt év után nyílik meg.
Mások is érdeklődnek a bankmentőcsomag iránt
Veres János arról is említést tett, hogy a kormány más pénzintézetekkel is tárgyalásokat folytat az IMF forrásból elkülönített banktámogató csomag igénybevételéről. A pénzügyminiszter az MTI kérdésére nem árulta el, hogy a csomag tőke- vagy garanciarészére van érdeklődés, de a távirati iroda információi szerint a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és az Eximbank érdeklődik a garanciarész iránt.
A miniszter egy - az újságíró szerint viccnek szánt - kérdésre cáfolta, hogy a tőkeemelésre még rendelkezésre álló 270 milliárd forintot az OTP Banknak adja az állam. "A kérdést komolyan kell venni, mert tőzsdei cégről van szó, és nem szeretném, ha félreértés lenne" - mondta Veres János.
A parlament által tavaly decemberben elfogadott stabilizációs törvény szerint az IMF hitelből elkülönített 600 milliárd forintos csomagból 300 milliárd forintot tőkejuttatásra, további 300 milliárd forintot pedig állami garancia révén a banki likviditás növelésére lehet felhasználni. A csomag célja az, hogy a Magyarországon működő, magyarországi székhellyel rendelkező pénzintézetek ne kerüljenek versenyhátrányba azokkal a bankokkal szemben, amelyek anyabankjai Európa más országaiban jelentős állami segítséghez, tőkéhez jutottak.
Veres János hangsúlyozta: a kormány nincs kényszerhelyzetben, hogy a rendelkezésre álló pénzt határidőre, mindenképpen el kellene költenie. Hozzátette: ha szükséges, a keret mindkét irányban változtatható a partnerekkel kötött megállapodás módosításával. A miniszter az MTI kérdésére elmondta: a garanciarészre vonatkozó szabályozást a kormány már elfogadta, csak még nem hirdették ki, így, ha a helyzet úgy hozná, a csomag garanciarészére is meg tudna állapodni.
Veres János szerint a tőkeemeléshez a tavaly decemberben elfogadott stabilizációs törvény biztosítja a jogi keretet. A tőkejuttatás célja, hogy az FHB hozzájáruljon a jelzáloghitel- illetve a jelzáloglevél-piac stabilizációjához, a kis- és középvállalkozások, valamint a lakosság hitelezésének a fejlesztéséhez. A tőkeemelés továbbá hozzájárul az FHB Bankcsoport stabilitásának javulásához, ezáltal aktív tőkepiaci szerepének erősítéséhez, és a Magyarországgal kapcsolatos befektetői bizalom, helyreállításához.
A tőkeemelés a stabilizációs törvény rendelkezéseivel összhangban 1 darab 100 forint névértékű, különleges vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvény és 46 153 999 darab 100 forint névértékű különleges - szavazati joggal nem rendelkező - osztalékelsőbbségi részvény kibocsátásával történik, 650 forintos árfolyamon. A jegyzett tőke ennek eredményeként 4,6154 milliárd forinttal emelkedik, 25,3847 milliárd forint a tőketartalékba kerül.
Az állam nem ingyen adja a tőkejuttatást - hangsúlyozta a miniszter. Az államot az osztalékelsőbbségi részvények után az általános tartalék megképzése utáni adózott eredmény terhére kifizethető osztalékalapból a kibocsátási érték átlagosan 10,5 százaléka illeti meg osztalékként, ami a névértékre vetítve 68,2 százalék. Az államnak már most is vannak a törvénynek megfelelően delegált tagjai az FHB igazgatóságában és felügyelő bizottságában - emlékeztetett Veres János. Növekvő befolyását az állam arra használja fel, hogy ellenőrizze, a tőkejuttatás eredményeként megvalósulnak-e a kitűzött célok.
Gyuris Dániel emlékeztetett arra, hogy az állam által korábban az FHB-ba befektetett tőke tízszeresen megtérült (az állam 10 év alatt 8 milliárd forintot fektetett az FHB-ba, s a privatizáció két ütemében 80 milliárd forint bevételhez jutott). A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy az FHB Bankcsoport a banki átlag feletti tőkemegfeleléssel rendelkezik, 2008 végén az FHB Jelzálogbank tőkemegfelelési mutatója 13,6, a bankcsoport konszolidált tőkemegfelelési mutatója 12,8 százalék volt, s a prudens hitelezésnek köszönhetően a csoport hitelportfoliójának minősége kiváló.
A tőkeemelés révén ugyanakkor megteremthető a háttere annak, hogy a bankcsoport szinten tartsa lakossági hitelfolyósítását, illetve az állami garanciaprogramokhoz kapcsolódóan a kis- és középvállalati szektort hitellel lássa el, és a magyar állam ezen keresztül tompítani tudja a gazdasági válság hatásait - tette hozzá. Gyuris Dániel szerint az FHB a megerősödő tőkeszerkezettel, aktív tőkepiaci szerepével a Magyarországgal kapcsolatos befektetői bizalmat jelentősen erősíteni tudja.
A vezérigazgató elmondta: a tőkeemelési javaslatot a bank április 28-ra összehívott közgyűlése elé terjesztik, a tranzakció így várhatóan májusban valósulhat meg. A bank a tőkeemeléshez kapcsolódóan vállalta, hogy nem változtat a közgyűlés által jóváhagyott részvény opciós program szerkezetén és korlátozza a vezető állású tisztségviselők javadalmazását a következő öt évben, s félévente rendszeresen tájékoztatja az államot a megállapodásban foglaltak teljesítéséről.
A vezérigazgató úgy vélekedett, hogy a szerződés a mai gazdasági környezetben egyedülálló a tekintetben, hogy a meghatározó tulajdonosi kör vállalja az államnak fizetendő osztalékterhet az elkövetkezendő öt évben annak érdekében, hogy a társaság középtávon, gazdaságélénkítő hatásán keresztül stabilizáló hatást tudjon kifejteni a gazdaság egészére, illetve, hogy a menedzsment is igen komoly önmérsékletet vállalt mind a magyar állam, mind a tulajdonosok felé. Az egy darab szavazatelsőbbségi részvény különleges vétójogokat biztosít a magyar államnak az osztalékfizetéseket illetően és az egyéb szavazatelsőbbségi részvényosztály többséget igénylő döntéseiben. Ez biztosítani tudja a tőkefelhalmozást, azt, hogy a bank öt év lejártával vissza tudja fizetni a tőkét.
Gyuris Dániel hangsúlyozta: az új részvényeket nem vezetik be a BÉT-re, így a tőzsdén jegyzett részvények száma nem változik. Az új részvények nem alakíthatóak át törzsrészvénnyé, az ötödik év végén bevonják őket, így kibocsátásuk nem jár hígító hatással.
Az FHB Jelzálogbank - a stabilizációs törvény rendelkezéseinek megfelelően - a kibocsátást követő 5. év végén bevonja a szavazatelsőbbségi részvényt, az osztalékelsőbbségi részvényeket pedig a bank visszavásárolja. Az FHB egyéként a részvényeket bármikor visszavásárolhatja, míg az állam eladási joga öt év után nyílik meg.
Mások is érdeklődnek a bankmentőcsomag iránt
Veres János arról is említést tett, hogy a kormány más pénzintézetekkel is tárgyalásokat folytat az IMF forrásból elkülönített banktámogató csomag igénybevételéről. A pénzügyminiszter az MTI kérdésére nem árulta el, hogy a csomag tőke- vagy garanciarészére van érdeklődés, de a távirati iroda információi szerint a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és az Eximbank érdeklődik a garanciarész iránt.
A miniszter egy - az újságíró szerint viccnek szánt - kérdésre cáfolta, hogy a tőkeemelésre még rendelkezésre álló 270 milliárd forintot az OTP Banknak adja az állam. "A kérdést komolyan kell venni, mert tőzsdei cégről van szó, és nem szeretném, ha félreértés lenne" - mondta Veres János.
A parlament által tavaly decemberben elfogadott stabilizációs törvény szerint az IMF hitelből elkülönített 600 milliárd forintos csomagból 300 milliárd forintot tőkejuttatásra, további 300 milliárd forintot pedig állami garancia révén a banki likviditás növelésére lehet felhasználni. A csomag célja az, hogy a Magyarországon működő, magyarországi székhellyel rendelkező pénzintézetek ne kerüljenek versenyhátrányba azokkal a bankokkal szemben, amelyek anyabankjai Európa más országaiban jelentős állami segítséghez, tőkéhez jutottak.
Veres János hangsúlyozta: a kormány nincs kényszerhelyzetben, hogy a rendelkezésre álló pénzt határidőre, mindenképpen el kellene költenie. Hozzátette: ha szükséges, a keret mindkét irányban változtatható a partnerekkel kötött megállapodás módosításával. A miniszter az MTI kérdésére elmondta: a garanciarészre vonatkozó szabályozást a kormány már elfogadta, csak még nem hirdették ki, így, ha a helyzet úgy hozná, a csomag garanciarészére is meg tudna állapodni.
