Az MSZP-s és SZDSZ-es képviselők aláírására váró - Bajnai Gordon által készített - politikai nyilatkozat tartalmazza egyebek között a közszféra 13. havi juttatásának és a 13. havi nyugdíj jövő évi megszüntetését, illetve a táppénz általános mértékének 60 százalékra csökkentését, a közszféra számára kifizetett nominális bruttó fizetéseket két évre rögzítik; felülvizsgálják a közszféra 2009. második félévi kereset kiegészítését. Az idei 13. havi nyugdíj második részét visszavonnák, a családi pótlékot a jelenlegi szinten rögzítenék átmeneti két évre, a családi pótlék jogosultsági korhatárát 23-ról 20 évre csökkentenék, a gyes és a gyed időtartamát pedig két évben maximálnák átmeneti időszakot biztosítva az átállásra. Idén július 1-jétől felfüggesztenék a lakástámogatásokat, a gáz- és távhőár-kompenzációt még ebben az évben csökkentenék, jövőre pedig fokozatosan kivezetnék az energiahatékonysági támogatások fenntartása mellett.

Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a megismert részletek "erősen hasonlítanak" a Reformszövetség javaslataihoz. Olyan intézkedések szerepelnek a programban, amelyek a jelenlegi helyzetben megtehetők és szükségesek - mondta. A program támogatottsága pedig leginkább azon múlik, hogy hogyan kommunikálja a kormányzat. Hozzátette: meg kell értetni a társadalommal és a politikusokkal is, hogy a lépésekre szükség van, nincs, aki ma megfinanszírozza a kiadáscsökkentés főbb területeit.

A Bajnai-program részletei itt!

A politikát illetően úgy vélte: gesztusértékű lett volna - a költségkímélésről nem is beszélve - ha a honatyák maguk megszavazzák a számla ellenében történő költségtérítést és nem várnak a népszavazás eredményére.
Akar László, a GKI vezérigazgatója szerint a megismert részletek az idén 400 milliárd forinton felüli kiadáscsökkentést jelentenek a már bejelentett intézkedésekkel együtt. Ezzel az idén a GDP 3 százaléka alatt tartható az államháztartás hiánya - tette hozzá.

A jövő évre vonatkozó intézkedések "tiszteletreméltó" hatása azonban ma még nehezen számszerűsíthető a kutató szerint. Így azt is nehéz megbecsülni, hogy mekkora mozgásteret biztosíthat az élőmunka terheinek csökkentésére. Ezért úgy vélte, hogy a 2010-re vonatkozó javaslatok iránya helyes, kérdéses azonban, hogy mértékük elegendő-e.

Akar László szerint a részletek alapján az intézkedések a nyugdíjasokat és a közszférát érintik leghátrányosabban. Megjegyezte azt is: az egyes javaslatokhoz "biggyesztett" megjegyzések, például a 2010-től a közszférában megszűnő 13. havi juttatás helyett a hiánycél teljesüléséhez és a GDP elvárt növekedéséhez kötött általános "ösztönző kiegészítés" nehezen értelmezhető.

Belyó Pál, az Ecostat főigazgatója szerint ez a tervezet alkalmas lehet arra, hogy teljesüljenek a konvergenciaprogramban lefektetett célok és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által elvárt lépések. Ezek végrehajtása révén lehetőség nyílik a szerkezetátalakításokra, a reformok elindítására. Úgy vélte, hogy a most megismert lépések a program csak egy részét jelentik, és várhatóan újabb intézkedésekkel lehet további segíteni a kiigazítási folyamatot.

Belyó Pál felhívta a figyelmet arra, hogy más országokban is sor került hasonló lépésekre, ez nem egyedi eset.