A jegyzett tőke a tőkeemelés nyomán 4,615 milliárd forinttal, 11,215 milliárd forintra nő. A tőkeemelés 46 153 999 darab, egyenként 100 forint névértékű különleges osztalékelsőbbséget biztosító "C" sorozatú, valamint 1 darab 100 forint névértékű "D" sorozatú, különleges vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvény kibocsátásával történik 650 forintos kibocsátási árfolyamon. A névérték és a kibocsátási érték különbözete a tőketartalékba kerül. Az állam tulajdoni hányada 4,11-ről 43,57 százalékra nő.

Az osztalékelsőbbségi részvények tulajdonosát a részvények után a kibocsátási érték 10,49 százaléka illeti meg osztalékként. Ha az osztalékalap a különleges részvényekre járó osztaléktömeget meghaladja, a különbözet felett a többi részvényes szabadon rendelkezik. A szavazatelsőbbségi részvény az osztalékfizetésről határozó és a háromnegyedes döntéseknél biztosít vétójogot. Az FHB a részvényeket bármikor visszavásárolhatja, az állam eladási joga öt év elteltével nyílik meg.

Az államnak 8 napon belül kell eljuttatnia a részvények átvételére vonatkozó nyilatkozatát a társaság igazgatóságához, és átutalnia a részvények ellenértékét a bank számlájára.

Az állam, illetve az Allianz Hungária Biztosító tulajdonában lévő "B" sorozatú szavazatelsőbbségi részvényeket "A" sorozatú törzsrészvényekké alakította át a közgyűlés, és feloldotta a 10 százalékos szavazati korlátot.

A "B" sorozatú részvények a bank semlegességének védelmét szolgálták, és a legfontosabb kérdésekben vétójogot biztosítottak a részvényosztály tulajdonosainak. Az MTI információi szerint abban, hogy az Allianz Hungária lemondott különleges jogosítványairól (a biztosító birtokolja a "B" részvények többségét), szerepet játszhatott az FHB-val a közelmúltban kötött - egyébként kölcsönösen előnyös - stratégiai együttműködési szerződés.

A bank vezetői szerint ezután az új részvényekhez fűződő jogok biztosítják majd a védelmet. Spéder Zoltán, az igazgatóság elnöke kifejtette: a hatékony védekezés legfőbb eszköze a folyamatos eredménynövekedéshez kapcsolódó értéknövekedés. Úgy vélekedett, nem biztos, hogy a szavazati korlát valamennyi részvényes érdekének megfelelő megoldás. A 10 százalékos korlát egyébként 2004 óta része volt az alapszabálynak, de csak 2007-ben lépett hatályba, amikor az állam részesedése a privatizáció következtében 50 százalék alá süllyedt.

A közgyűlés 2010. szeptember 30-ig felhatalmazta az igazgatóságot saját részvények megvásárlására, az "A" sorozatú részvények tekintetében e részvények össznévértékének 25 százalékáig, a "C" sorozatú különleges részvények esetében pedig a teljes mennyiségre, akár részletekben, akár az egész mennyiség egyidejű megvételére, az utóbbi esetben a vételár az eredeti kibocsátási értékkel megegyező összeg.

A vezetői részvényjuttatási program feltételei a felügyelőbizottság beszámolója szerint nem teljesültek, ezért a programban érintett személyek nem jogosultak kedvezményes részvényvásárlásra.  Négy kritériumból csak kettő teljesült, bár háromnak kellett volna. Így az adózott eredmény 20 százalék helyett 26,7 százalékkal emelkedett, s az összevont tőzsdei mutató is teljesült, míg az átlagos tőkearányos megtérülés (ROAE) a kitűzött 20 százalékkal szemben csak 17,8 százalékot, az átlagos eszközarányos megtérülés (ROAA) a kitűzött 1,2 százalék helyett 1 százalékot ért el. A vezető munkatársak jövedelme emiatt éves szinten 30 százalékkal csökkent.

A részvényesek jóváhagyták a társaság ügyvezetőire vonatkozó javadalmazási irányelvek módosítását, amit a tervezhetőség időintervallumának lerövidülésével indokolt az igazgatóság: a javadalmazás 30 százaléka ezután éves tervszámokhoz kötött, 70 százalék az egyéni éves és negyedéves teljesítménytől függ majd. A céljutalom megszűnik, maximum az éves alapbér 100 százalékáig terjedő prémiummal lehet majd kalkulálni.

Az állam eddig is megfelelő képviselettel rendelkezett az FHB igazgatóságában és felügyelőbizottságában (ezt a stabilitási törvény írja elő a tőkejuttatásban részesülő hitelintézetekben). Kék Mónika pénzügyminisztériumi főosztályvezető lemondásával azonban most az fb-ben megürült egy hely, amelyre az állam delegáltjaként Lantos Csabát választotta a közgyűlés. Lantos Csaba korábban egyebek között az OTP Bank vezérigazgató-helyettese volt, jelenleg a saját befektetéseiből kialakított cégcsoportot igazgatja. Az igazgatóság valamint a felügyelő bizottság javadalmazása az előző évhez képest nem változik.

A részvényesek a magyar állam által nyújtott 400 millió euró összegű kölcsönhöz kapcsolódó együttműködési megállapodásnak megfelelően módosították az fb ügyrendjét, eszerint a testület legalább negyedévente informálódik a szerződésben foglaltak bank általi teljesítéséről, továbbá az fb hatáskörébe tartozik a társaság üzletpolitikai tervének jóváhagyása, ami nélkül a terv nem érvényes.