A Kommerszant című gazdasági lap fél sikernek nevezi a tanácskozást azzal, hogy éppen azok az országok nem írták alá a nyilatkozatot, ahonnan a vezetékbe a gáz javának kellene érkeznie, ezzel szemben aláírta Törökország, amelyre igen jelentős szerep vár a gáz tranzitja terén, s amely már több elfogadhatatlan feltételt is szabott. Aláírta Azerbajdzsán és Grúzia is, amely országokon át kell haladnia az Oroszországot elkerülő vezetéknek. Törökország a lap szerint még legutóbb is azt követelte, hogy a vezetéken áramló gáz 15 százalékát vásárolhassa meg csökkentett áron. Most azonban erről a követelésről letett, s Andris Piebalgs energetikai EU-biztos szerint nyárra várható a megállapodás.

"Amennyiben Törökországgal valóban sikerül megállapodni, a vezeték építése az eredeti terveknek megfelelően megkezdődhet 2011-ben, s 2014-ben, a tervezett üzembe helyezéstől évi 8 milliárd köbméter földgázt szállíthat Európába. Ekkorra kell biztosítani az évi 8 milliárd köbméter földgázt. Ennek forrása az azerbajdzsáni Sah-Deniz lelőhely lehet. Március végén memorandumot írtak alá, amelynek értelmében  Oroszország megvásárolja a lelőhely teljes kitermelését, de szerződés egyelőre nem jött létre. A másik lehetséges forrás, Irán kész csatlakozni, Törökország pedig szintén támogatja a Nabuccót, mégpedig nem csupán tranzitállamként, hanem kész közvetíteni az EU és Irán között" - írta a lap.

Hozzátette azonban, hogy Ankara álláspontja változhat: Abdullah Gül török államfő Prágában újra célzott az ország uniós csatlakozásáról korábban megkezdett tárgyalások folytatására - ezt a feltételt Törökország korábban is hangoztatta, bár később letett róla. Az EU részéről Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia államfő válaszolt vasárnap: eszerint Törökország nem lesz az unió teljes jogú tagja. A Kommerszant értesülése szerint Ankara másfelé is tapogatózik: RecepTayyip Erdogan kormányfő május 16-án Moszkvába érkezik, a hivatalos közlés szerint az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjére, de tárgyal Vlagyimir Putyin kormányfővel is a Déli Áramlat és a Kék Áramlat - 2. vezetékekkel kapcsolatos tervek megvalósításáról.

A Vedomosztyi című gazdasági lap a csúcs fő kudarcának azt tartja, hogy a nyilatkozatot nem írta alá Türkmenisztán, amely a Nabuccóban szállítandó gáz fő forrása lenne. A lap szakértőket idézve úgy vélte: elvben Türkmenisztánnak kifizetődő lenne, ha egyenesen kijutna az európai piacra, de 2028-ig szerződés köti Oroszországhoz, amelynek ma már ugyanolyan feltételekkel adja el a gáz, mint amilyen feltételeket a Nabucco kínálna számára. A fő tényezőt azonban a politikai megállapodások jelentik - vélték a szakértők.

A lap külön kommentárjában rámutatott: korai lenne még eltemetni a Nabuccót, mert a tárgyalások még folytatódnak, és Türkmenisztán is csatlakozhat még. Egyelőre azonban Oroszország, illetve az orosz energiapolitika kezére játszik azoknak a közép-ázsiai államoknak az eljárása, amelyek nem írták alá a prágai nyilatkozatot.

A Vedomosztyi a Gazprom által tervezett Déli Áramlatra utalt, amely konkurál a Nabuccóval mind a gáz forrásait, mind eladását tekintve. A lap azonban úgy véli: a verseny jelenleg inkább politikai, mint gazdasági síkon zajlik, mivel Európa gázfogyasztása a válság folytán jelentősen csökkent, s egyik félnek sem állnak rendelkezésére a tervek megvalósításához szükséges eszközök, s így nem sürgető a megvalósítás.

A Gazeta című lap szerint Türkmenisztán, Kazahsztán és Üzbegisztán aláírásának elmaradása a Nabucco-terv végét jelentheti, de mindenképpen oda vezet, hogy a majdani jobb idők reményében a projektet befagyasztják, hiszen a megvalósítását akadályozó fő fék eddig is a kellő mennyiségű gáz hiánya volt.