KSH: az ipari termelés márciusban 19,6 százalékkal csökkent

A termelés volumene az év első három hónapjában 22,3 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában. A csütörtökön közölt végleges adatok megegyeznek a május 7-én közzétett előzetes adatokkal.

Az előző hónapokhoz képest kisebb mértékű márciusi csökkenéshez az alacsony bázis, a munkanaphatás és a termelés februárról márciusra való bővülése egyaránt hozzájárult - olvasható a KSH gyorsjelentésében. Idén februárban az ipari termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva még 28,9 százalékkal, munkanaphatástól megtisztítva 25,4 százalékkal esett vissza, a termelés volumene az év első két hónapjában 26,1 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Januárhoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index 4,1 százalékkal csökkent februárban.

Márciusban a feldolgozóipar termelése az előző év azonos hónapjához viszonyítva jelentősen, 16,7 százalékkal mérséklődött. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 4 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában.

Márciusban a feldolgozóipari alágak többségében csökkenés volt megfigyelhető. A jelentősebb súlyú ágazatok közül a feldolgozóipari termelés több mint egyötödét kitevő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 12,4 százalékkal esett vissza az előző év azonos hónapjához képest. Az alágon belül a legnagyobb csökkenést a elektronikus fogyasztási cikk gyártása szakágazatban regisztrálták. A feldolgozóipari termelés mintegy egyötödét adó járműgyártás 28,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Kisebb mértékű volumencsökkenés volt megfigyelhető a villamos berendezés (3,7 százalék), a gyógyszergyártás (3,2 százalék), valamint a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás gyártásában (1,8 százalék) is.

A feldolgozóipari termelés több mint egykilencedét képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása kisebb mértékben, 4,4 százalékkal emelkedett. A harmadik legnagyobb súlyú alág növekedése részben annak köszönhető, hogy a húsvét tavaly márciusra, idén áprilisra esett, és jellemzően az ünnep előtti hónapban emelkedik az értékesítés - jegyzik meg a jelentésben. Ugyanez a hatás fokozta a februári visszaesést is.

Az idén az első három hónapban az exportkereslet drasztikus visszaesése következtében az ipari export 26,2 százalékkal, márciusban 18,2 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához mérten. 

A márciusi exportértékesítés több mint felét a feldolgozóipar két alága adta. Az év harmadik hónapjában a feldolgozóipar legnagyobb exportőrének számító, a feldolgozóipari kivitel közel háromtizedét képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportvolumene 12,4 százalékkal alacsonyabb volt az előző év márciusinál. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export több mint egynegyedét adó járműgyártás kivitele 26,2 százalékkal esett vissza.

A feldolgozóipar belföldi eladásai az év első három hónapjában 14,5 százalékkal, márciusban 8 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól, ami a jelentés szerint elsősorban az exportra termelő vállalkozások hazai beszállítói hálózatait érintő megrendelések és a lakossági kereslet visszaesésével függ össze. Az ipar első három havi és márciusi belföldi értékesítése egyaránt 6,9 százalékkal csökkent 2008 azonos időszakához képest.

2009 márciusában a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 15,3 százalékkal esett vissza 2008 azonos hónapjához viszonyítva. Az új exportrendelések 15,4 százalékkal, az új belföldi rendelések 14,7 százalékkal csökkentek, míg az összes rendelésállomány 19 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

Az egy alkalmazottra jutó ipari termelés a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások körében 2009 első három hónapjában - 8,3 százalékos létszámcsökkenés mellett - 15,5 százalékkal alacsonyabb volt az előző év azonos időszakinál.

Az előző év azonos időszakához képest 2009 első három hónapjában az ipari termelés Magyarország minden régiójában visszaesett. Hasonlóan az előző hónapokhoz, a legnagyobb mértékű volumencsökkenést Közép-Dunántúlon (32,9 százalék) regisztrálták.

Biztatónak nevezték a márciusi ipari termelési adatokat az MTI által megkérdezett elemzők, ám úgy vélték, hogy a bizonytalan exportkilátások és a szűkülő belföldi kereslet miatt fellendülésről még nagyon korai lenne beszélni.

Barta György, a CIB Bank Zrt. makroelemzője szerint a márciusi ipari adatok az év eleji meredek visszaesés után egy stabilizáció kezdetét sejtetik. A havi emelkedést egyértelmű pozitívumként értékelte. Az elemző úgy vélte, hogy a visszaesés, amely éves alapon immár tíz hónapja tart, a közeljövőben biztosan nem fordul át bővülésbe. A magyar termékek exportkilátásai bizonytalanok, és a belföldi kereslet is szűkül, így rövid távon nem lehet fellendülésre számítani - vélekedett.

A részletes adatok alapján úgy látta, egyértelmű, hogy az export-orientált ágazatok szenvedik meg a legjobban a válságot. Az iparélénkítő programok közül a roncsprémiumról úgy vélte, hogy egyes országokban, például Csehországban viszonylag sikeres volt, ám általánosságban azt lehet mondani, hogy csak kis lökést tud adni az értékesítésnek, hatása az összipari termelés változásában legfeljebb néhány tizedespontnyi. A program ezenkívül csak egyszeri hatással bír - tette hozzá.

Barta György arra számít, hogy a pénteki GDP adatok "gyatrák lesznek", a piaci konszenzus 7 százalék körüli zsugorodást valószínűsít az első negyedévre, ám egyes elemzők még ennél is gyengébb teljesítménnyel számolnak.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. vezető elemzője a részletes adatok ismeretében azt emelte ki, hogy míg az exportértékesítés az utóbbi néhány hónapban stagnált, addig a belföldi értékesítés folyamatosan esett. Ez a tendencia tovább folytatódhat, hiszen idén és 2010-ben is a jövedelmek csökkenése várható Magyarországon - vélekedett. Kondrát Zsolt szerint Magyarország fő exportpiacain nincs kilátás döntő változásra, annak ellenére, hogy a konjunktúra-indikátorok az utóbbi hónapokban valamelyest javultak.