A jelenlegi helyzetben nyilvánvalóan nem lehet egyértelmű határidőt szabni arra, hogy mikortól nem lesz szükség az EBRD szorosabb együttműködésére - mondta Oszkó Péter. Most az látható, hogy "amit egy-másfél éve gondoltunk, az kicsit későbbre tolódott" - fogalmazott a pénzügyminiszter. Az EBRD eredeti - a válság hatására már visszavont - stratégiájában az szerepelt, hogy a közép-kelet-európai EU-tagállamok várhatóan 2010-től már nem szorulnak a bank támogatására; a bank a csehországi tevékenységét hivatalosan már tavaly abbahagyta.
   
A globális pénzügyi válság nyomán azonban alapvető fordulat történt a bank támogatási terveiben. A tágabb értelemben vett Kelet-Európa átalakulási folyamatának segítésére 1991-ben létrehozott EBRD már a februárban ismertetett éves eredmény-beszámolójában közölte, hogy tekintettel a súlyos válságra, tavalyi vesztesége ellenére az idén rekordösszeget, hozzávetőleg 7 milliárd eurót helyez ki befektetések és hitelek formájában a tevékenységi területéhez tartozó feltörekvő gazdaságokba, a 2008-ban nyújtott 5,1 milliárd eurós finanszírozás után.
   
Az EBRD közölte: az idén "drámaian növeli" tevékenységét azokban a közép-európai EU-tagállamokban is, amelyekről a válság előtt még úgy tartotta, hogy 2010-től nem lesz szükségük EBRD-finanszírozásra.
   
Oszkó Péter az MTI-nek adott szombati interjúban az IMF-támogatás esetleges kiterjesztéséről úgy fogalmazott: ha ennek szükségessége felmerülne, lenne lehetőség az erről szóló tárgyalásokra a valutaalappal. A legutóbbi tárgyalási forduló napirendjén ez külön nem szerepelt, mert a kormány stabilnak tartja a magyar gazdaság finanszírozási helyzetét, de az IMF igény esetén nyitott lenne ennek megtárgyalására - tette hozzá.
   
Az euróövezeti céldátum kitűzésének kilátásaira vonatkozó kérdésre Oszkó Péter azt mondta: a jelenlegi helyzetben egyebek mellett azért sem érdemes még meghatározni a csatlakozás időpontját, mert Magyarországnak több céldátuma is volt már, és egy újabb "nem feltétlenül tenné hihetőbbé" a kormány reformelkötelezettségét. A reformelkötelezettséget az teszi hitelessé, ha a kitűzött reformokat az ország végrehajtja, és ezáltal kerül közelebb az eurócsatlakozáshoz - mondta a pénzügyminiszter.
   
A londoni elemzői közösségen belüli konszenzus 2014-re valószínűsíti a magyar eurócsatlakozást, jóllehet vannak olyan citybeli vélemények, amelyek szerint ez már 2013-ban lehetségessé válhat.