Az Ecostat Top-100 nagyvállalati konjunktúra-indexe 2009 májusában 64,5 százalék, a februári 49,6 százalékos mélyponthoz képest majdnem 15 százalékponttal, az előző hónaphoz képest 4 százalékponttal emelkedett. A nagyvállalatok üzleti várakozásait számszerűsítő bizalmi indexek a múlt év szeptembere óta sokat veszítettek értékükből, tavaly októberben még 79,0 százalékot mért az Ecostat. A kedvezőtlen tendencia az év elején megfordult, a vállalatcsoport bizalmi indexeinek tendenciája február óta mérsékeltebben csökken.

A Top-100 körében végzett felmérés azt mutatja, hogy a cégek szerint az új kormány határozott intézkedései és a nemzetközi szervezetek hozzájárultak ahhoz, hogy a vállalatok bővülő hányada helyzete rövid távú javulásával számol. Teljesítménynövekedést a korábbiakhoz képest szélesebb vállalati kör, a Top-100 csoport 27 százaléka valószínűsít. A működésük szempontjából meghatározó gazdasági feltételekben érdemi változással egyelőre nem számolnak a cégek, fejlődésük legfőbb akadályát a bizonytalan gazdasági környezetben, az elégtelen keresletben és a túlzott adóterhelésben jelölték meg.

A fizetőképes kereslet mindkét relációban szűkül, belföldi piacain rövid távon növekvő igényekkel a cégek 13 százaléka, csökkenővel 25 százalékuk számol. A recessziótól sújtott külföldi piacokon a Top-100 csoport 18 százaléka növekvő, 26 százaléka csökkenő kereslettel kalkulál. A hazai piacokon versenyhelyzete javulását a nagyvállalatok 22 százaléka prognosztizálta, külföldi piacképessége kedvezőbb megítélését 15 százalékuk reméli. Létszámbővítést a cégek 16 százaléka tervez, létszámleépítést pedig 40 százalékuk szándékozik végrehajtani.

A nagyvállalatok fejlesztési elkötelezettsége a romló értékesítési adottságokkal és a gyengébb finanszírozási feltételekkel hosszabb ideje mérséklődik, májusban a beruházás indítását tervező cégek aránya 36 százalék, másfél éves visszatekintésben a legszűkebb vállalati kör. A jövőre vonatkozóan fontos információt közvetít, hogy a Top-100 nagyvállalatok 53 százaléka jelenlegi rendelésállományát az ilyenkor megszokottnak, 44 százalékuk attól elmaradónak minősítette.

Májusban a kis- és középvállalati konjunktúra-index 62,5 százalék, a február óta eltelt hónapokhoz képest 8,2 százalékponttal javult, áprilisban az index 56,6 százalék volt. A jórészt hazai tulajdonú vállalkozások üzleti trendje az utóbbi egy évben meredeken csökkent, az utolsó negyedév és különösen az utolsó hónap javuló eredményei a trendvonal meredekségét enyhítették. Tavaly októberben még 77,5 százalékos indexet mért az Ecostat.

A következő három hónapban a kis és középvállalkozások 22 százaléka teljesítménye növelését, 41 százaléka szinten maradását valószínűsíti. A következő fél évben a kis- és középvállalatok 30 százaléka belföldi piacain csökkenő kereslettel számol, növekedést 18 százalékuk feltételez. Hazai viszonylatban versenyképessége javulását a cégek 16 százaléka valószínűsíti, romló megítéléstől 19 százalékuk tart. A külföldi piacokon aktívabb középvállalati kör 15 százaléka számít növekvő, 21 százalékuk csökkenő keresletre termékei, illetve szolgáltatásai iránt.

Saját vállalatuk létszámát a cégek egytizede ítéli fél éven belül bővíthetőnek, 49 százalékuk pedig megfelelőnek a tevékenység folytatásához. Az év második felében kismértékű létszámleépítést 37 százalékuk, jelentőset 4 százalékuk tervez.

A legutolsó felmérés szerint a kis- és középvállalatok 26 százaléka tervezi egy éven belül új beruházás indítását. A vállalatok fejlesztési elkötelezettsége meglehetősen alacsony, több mint fél éve stabil, 25-29 százalék között ingadozik.

A felmérés szerint a kiemelt nemzetgazdasági ágak konjunktúra-indexe március óta emelkedik, a februári mélypont óta májusig 6,5 százalékponttal javult, 34,8 százalékot tett ki. Áprilisban 32,2 százalékos indexet mért az intézet.) A hazai gazdaság rövid távon konszolidálódni látszik, kilátásai kedvezőbbek, mint néhány hónappal korábban voltak, ez vélhetően a kiemelt ágazatok teljesítményében is jelentkezni fog.

Az Ecostat lakossági várakozásokat kifejező konjunktúraindexe 2009 májusában 8,2 százalékponttal javult az előző havihoz mérten, elérte a 72,5 százalékot, ami a világgazdasági válság kitörése óta a legkedvezőbb érték. A múlt év III. negyedévében 93,7 százalékot mért az Ecostat.

Az életszínvonal mutató értéke az elmúlt hónapban már nem csökkent. A lakosság többsége tisztában van az áfa-emeléssel, annak inflációs következményeivel, hatására az árszínvonal alakulását kifejező mutató alacsony szinten stabilizálódott.

A háztartások májusban kevésbé látják pesszimistán pénzügyi helyzetük alakulását, valamint a nemzetgazdaság helyzetét és a munkanélküliségi növekedést, mint egy hónappal korábban, e részmutató jelentős mértékben, 10 százalékponttal javult. A korábbinál kedvezőbb vélemények hátterében az állhat, hogy a tavaszi hónapokra már lezárult a tömeges elbocsátások első hulláma, amely intenzív volt és a média nagy érdeklődése kísérte.

A válságkezelő kormány megalakulásával és az elkerülhetetlen intézkedések meghozatalával a hónapok óta lebegtetett megszorító intézkedések konkretizálódtak, hatásukra a családok bizonytalanságérzete valamelyest csökkent. Mindezzel együtt a lakosság konjunktúra indexei alacsonyak, a válság okozta félelmek erősek és a lakosság döntő többsége továbbra is borúsan tekint a következő 12 hónap eseményeire.