Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az orosz napilap csütörtöki számában közölt írás szerint az ásványkincsekkel foglalkozó Rosznyedr orosz állami ügynökség illetékesei csütörtökön tekintik át a 2016-ig érvényes kitermelési engedély sürgős visszavonását.
Az indok az lehet, hogy a ZMB nem hasznosítja a kőolajjal együtt feltörő földgáz 95 százalékát, jóllehet a kitermelési engedély ezt előírja. A gázt a Rusznyefty (Rosneft) állami vállalat vezetékrendszerébe lehetne továbbítani, a Rusznyefty azonban nem akarja átvenni a nyersanyagot - írta a lap.
A Mol 2002-ben, eredetileg az orosz Jukosz (YUKOS) olajcéggel alapította a nyugat-szibériai Hanti-Manysi Autonóm Területen lévő Zapadno-Malobalikszkoje kft-t az olajmező kiaknázására, fele-fele tulajdoni aránnyal. A mező tartalékát akkor mintegy 20 millió tonnára becsülték.
2005-ben az orosz-magyar vegyes vállalatot is elérte a Jukosz elleni állami hadjárat, és a Jukosz feldarabolása során a kft. 50 százaléka a Rosznyefty (Rosneft) céghez került. Két évvel később az orosz ügyészség figyelme a Russznyefty felé fordult, amelynek elnöke és fő részvényese egy idő múltán külföldre távozott, és Oleg Gyeripaszka üzletember vette meg az egész Russneftet.
A Kommerszant által idézett szakértők úgy vélik, a ZMB problémáinak hátterében a vegyes vállalatban lévő Russneft-részesedés iránti érdeklődés húzódhat meg. A Rosneft 2004-ben megvette a Jukosz fő termelőegységét, s vitatja, hogy a Jukosz a következő évben jogszerűen adhatta volna el a ZMB-ben lévő részesedését a Russzneftynek. A Rusznyefty ezért bírósági úton szeretne a Rusznyefty ZMB-hányadának birtokába jutni.
Az indok az lehet, hogy a ZMB nem hasznosítja a kőolajjal együtt feltörő földgáz 95 százalékát, jóllehet a kitermelési engedély ezt előírja. A gázt a Rusznyefty (Rosneft) állami vállalat vezetékrendszerébe lehetne továbbítani, a Rusznyefty azonban nem akarja átvenni a nyersanyagot - írta a lap.
A Mol 2002-ben, eredetileg az orosz Jukosz (YUKOS) olajcéggel alapította a nyugat-szibériai Hanti-Manysi Autonóm Területen lévő Zapadno-Malobalikszkoje kft-t az olajmező kiaknázására, fele-fele tulajdoni aránnyal. A mező tartalékát akkor mintegy 20 millió tonnára becsülték.
2005-ben az orosz-magyar vegyes vállalatot is elérte a Jukosz elleni állami hadjárat, és a Jukosz feldarabolása során a kft. 50 százaléka a Rosznyefty (Rosneft) céghez került. Két évvel később az orosz ügyészség figyelme a Russznyefty felé fordult, amelynek elnöke és fő részvényese egy idő múltán külföldre távozott, és Oleg Gyeripaszka üzletember vette meg az egész Russneftet.
A Kommerszant által idézett szakértők úgy vélik, a ZMB problémáinak hátterében a vegyes vállalatban lévő Russneft-részesedés iránti érdeklődés húzódhat meg. A Rosneft 2004-ben megvette a Jukosz fő termelőegységét, s vitatja, hogy a Jukosz a következő évben jogszerűen adhatta volna el a ZMB-ben lévő részesedését a Russzneftynek. A Rusznyefty ezért bírósági úton szeretne a Rusznyefty ZMB-hányadának birtokába jutni.
