A múlt heti sikeres devizakötvény fényében felülvizsgálják a második félévi finanszírozási tervet, mondta Borbély. A második félévben az Európai Unió hiteléből még hátralévő utolsó, 1 milliárd eurós részletet lehívják, ahogy tervezték, de az idei finanszírozási szükséglet többi része várhatóan a piacról fedezhető.

A költségvetésnek az idén már valószínűleg nem lesz szüksége IMF készenléti hiteléből további lehívásra, ezt kiválthatja a finanszírozásban a múlt héten eladott 1 milliárd eurós kötvény, amely nem szerepelt a kibocsátási tervekben - mondta Borbély. Hozzátette, a lehívásról a pénzügyminiszter dönt. Az IMF-hitel utolsó, ötödik részletét viszont jövőre minden valószínűség szerint le fogják hívni.

Az ÁKK honlapján szereplő adatok és a pénzügyminisztérium második félévi 177 milliárdos központi kormányzati pénzforgalmi hiány előrejelzése alapján az MTI-Econews a második félévre nagyjából ezer milliárd forintos finanszírozási szükséglettel számol, a megújításukat eddig is többé-kevésbé megfinanszírozó diszkontjegyek nélkül. A deficit és a lejáratok nagyobbik fele az idén is, ahogy általában, az első félévre esett.
Ha az állam nem használja ki a lehívás lehetőségét, az IMF hitel negyedik, november közepéig rendelkezésre álló, mintegy 1,5 milliárd eurós részletét lehívhatja a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Ez történt az IMF-hitel harmadik, júniusi részletével is, amelyet, ellentétben a korábbiakkal, nem a Pénzügyminisztérium, hanem az MNB hívott le, ezzel növelve a devizatartalékokat.

A pénzügyminisztérium által lehívott összegekből a fel nem használt részt az MNB-nél van devizabetétben, tehát ugyancsak a devizatartalékokat növeli, jegyezte meg Borbély. Fontos különbség azonban, hogy a nemzetközi hitelkeretből a PM által lehívott összegek az állam maastrichti adósságait növelik, amíg az MNB által lehívott tételek nem, emelte ki az ÁKK vezérigazgató-helyettes.

Kérdésre hozzátette: a megállapodásban szereplő határidőig le nem hívott hitelrészlet nem tolható át a következő részidőszakra, és az összeg, amelyet az MNB hívott le, nem csoportosítható át a későbbiekben a költségvetés számára.

A most folyó felülvizsgálat miatt Borbély a második félévi finanszírozás részleteiről, így egy újabb devizakötvény esélyeiről sem kívánt nyilatkozni. Elismerte, hogy a napokban közzétett harmadik negyedévi forintpiaci finanszírozási tervben nagyon óvatosak voltak, amikor aukciónként 30 milliárd forintos kötvényeladással számoltak. (A múlt csütörtöki aukción és az azt követő átlagáras tenderen összesen 85 milliárd kötvényt adtak el.) De ismét hozzátette, az aukciós kínálat a piactól függően változhat, nemcsak nőhet, de csökkenhet is.

Ami a jövő évi terveket illeti, elképzelhető, hogy jövőre akár 50 százalékra növelik a kibocsátásokban a deviza arányát, okulva azon, hogy a külföldiek kezében lévő forintkötvények válsághelyzetben komoly problémát jelenthetnek. Mindez nem kell, hogy növelje az adósságon belül a korábban célul kitűzött mintegy 30 százalékos devizaarányt, amely swapügyletek révén - a devizatartozás forinttartozásra történő cserélésével - továbbra is tartható, mondta Borbély.