A testület indoklásában kifejti: további kamatcsökkentésre – az inflációs célkövetés logikájával összhangban – akkor kerülhet sor, ha az adóemelések ellenére az inflációs folyamatok trendje nem veszélyezteti az árstabilitást, és azt a kockázati megítélés is lehetővé teszi.

A monetáris tanács a korábbi hónapok helyzetértékelésével összhangban továbbra is úgy látja, hogy a magyar gazdaság az idén jelentős visszaeséssel szembesül, és az elkövetkező időszakban sem lehet számítani a gazdaság gyors élénkülésére. Az infláció a második negyedévben több tényező együttes hatásának tulajdoníthatóan emelkedett. Egyrészt az elmúlt évek átlagánál gyengébb árfolyam fokozatosan jelenik meg a hazai árakban, másrészt egyedi, változékony árú tételekhez köthető hatások is növelték az árindexet. Ezzel ellentétben a huzamosabb ideig visszafogott belföldi kereslet fékezi az árnövekedést, ami leginkább a piaci szolgáltatások korábbi évek átlagánál kisebb inflációjában érhető tetten - áll a tanács indoklásában.

Előretekintve a monetáris tanács úgy látja, hogy a monetáris politika számára meghatározó időhorizonton az infláció a középtávú cél alatt alakulhat, a következő egy évben azonban az adóváltoztatások miatt magas infláció várható, ami a várakozásokon keresztül a felfelé mutató kockázatokat erősíti.

A reálgazdaságnak a válság következményeihez való alkalmazkodása a külső egyensúly látványos javulásában is tükröződik - fogalmaznak. Az I. negyedéves fizetési mérleg adatok szerint a kedvezőtlen gazdasági környezet, a növekedési kilátások romlása, valamint a finanszírozási lehetőségek korábbi elapadása a gazdasági szereplőket kiadásaik erőteljes visszafogására ösztönözte. Mindez az egyensúlyi folyamatok szempontjából egyértelműen kedvező, mindazonáltal annak a lehetőségét is felveti, hogy a hazai kereslet csökkenése a prognosztizáltnál gyorsabb lesz - vélik. A nettó export az import korábban vártnál nagyobb mértékű visszaesése miatt a prognózisnál kedvezőbben alakulhat - fűzik hozzá.

A globális kockázatvállalási hajlandóság és a közép-kelet-európai régió kockázati megítélése a tavasszal megfigyelt javulást követően az elmúlt hónapokban tovább erősödött. Ezzel összhangban Magyarország kockázati megítélése is javult. Ennek köszönhetően a Magyarország számára meghatározó pénz- és tőkepiacokon is kedvező folyamatok bontakoztak ki. A válság kitörése óta első deviza államkötvény kibocsátása sikeres volt, a külföldi befektetők pedig hosszú idő után először vásároltak jelentősebb mennyiségű forintkötvényt. Az árfolyam a korábbiakhoz képest erősebb szinten, kevésbé ingadozott.

Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2009. augusztus 12-én 14 órakor jelenik meg. A monetáris tanács tavaly októberben 8,5 százalékról 11,5 százalékra emelte az alapkamatot, majd november 24-én, december 8-án és december 22-én 0,5-0,5 százalékponttal csökkentette. A január 20-i kamatdöntő ülésen újabb 0,5 százalékponttal mérsékelték az alapkamatot, így alakult ki a mostanáig érvényes 9,5 százalékos kamat.