Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A londoni gazdasági napilap Szlovákiáról közölt országmelléklete szerint már a januári eurócsatlakozás tűzijátékkal kísért ünnepségeinek idején egyre több jel utalt arra, hogy a szlovák gazdaságra teljes erővel rázúdul a globális válság.
A jelenlegi gyors gazdasági visszaesés okai ugyanazok, amelyek még 2007-ben is 10,4 százalékos GDP-növekedést tettek lehetővé: az elektronika köré csoportosuló, exportra dolgozó iparágak és a német, francia és dél-koreai autógyárak, amelyek révén Szlovákia a legnagyobb európai autógyártó ország lett egy lakosra számolva – írta a Financial Times.
Ján Pociatek szlovák pénzügyminiszter is elismerte a lapnak, hogy a szlovák gazdaság teljes mértékben az exporttól – mindenekelőtt a német exporttól – függ. Pociatek szerint nem jó, hogy Szlovákia ennyire az autóiparra összpontosít.
A Financial Times felidézi, hogy az előrejelzések kezdetben még 2009-re is robusztus, 6,5 százalékos növekedést valószínűsítettek Szlovákiában, most már azonban a pénzügyminisztérium 6,2 százalékos visszaesést jósol, és jövőre is csak vérszegény, fél százalékos növekedésre számít.
Az euróövezeti tagság nyújtott valamelyes védelmet a gazdasági válság viharában, de ennek ára is van: a szlovák munkaerő már drágább, mint a lengyel és a magyar, ami fékezheti a majdani fellendülés ütemét.
Ráadásul az államháztartási hiány az idén várhatóan eléri a hazai össztermék 6 százalékát, ami a kétszerese a korábban ígértnek, ám a kormány eddig nem sok erőfeszítést tett a kiadások lefaragására és a további szükséges reformok bevezetésére. A mostanáig bejelentett programok jórészt jelképes intézkedésekből állnak: ezek közé tartozik a minisztériumok autó- és másológép-beszerzéseinek leállítása, írja a Financial Times, amely szerint a szlovák pénzügyminiszter nem zárja ki az adóemeléseket.
Az elemzés szerint mindazonáltal a piac nem bünteti nagyon a jelentős deficitet. Szlovákia májusban kiadott kétmilliárd eurós szuverén kötvényének induló felára mindössze 1,30 százalékpont volt az irányadó német kormánykötvény – Bund – felett.
A Londonban július 17-én árazott, 2014. július 28-án lejáró egymilliárd eurós magyar kötvény induló hozamfelára az összehasonlítható eurókamatcsere-hozam (mid-swaps) fölött 3,95 százalékpont lett, ami 4,325 százalékpontnak felelt meg a 2014 júliusában lejáró, 4,25 százalékos német szuverén kötvényéhez mérve.
Londoni feltörekvő piaci elemzők szerint ugyanakkor Magyarország költségvetési teljesítménye a legjobb a tágabb térségen belül is.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni befektetési részlegének nemrégiben kiadott elemzése szerint Magyarország, „amely kemény megszorításokra kényszerült, miközben a világ nagy része éppen fellazította költségvetési alapállását”, a fejlett ipari államok alkotta OECD-térségen belül a legerősebb költségvetési pozícióban kerülhet ki a jelenlegi globális recesszióból, és ciklikus kiigazítással számolva jövőre akár költségvetési többlete is lehet, feltételezve, hogy a választások közeledtével nem lesz visszalépés a költségvetési szigorban.
A Financial Times szerdai elemzése szerint Szlovákia és Magyarország viszonya a „leginkább elmérgesedett” kapcsolat bármely két EU-szomszéd között. Nem javított a helyzeten, hogy Robert Fico miniszterelnök – „igyekezvén lopni” Ján Slotának, a Szlovák Nemzeti Párt vezérének nacionalista retorikájából – áthajtotta a szlovák nyelvtörvényt, támadva a „magyar irredentizmust”.
A brit lap szerint a „nyersen nacionalista” magyar Jobbik mozgalom, amely mandátumokat szerzett az Európai Parlamentben és „a háborús időszak fasisztáit utánozza”, a magyar nacionalizmussal kapcsolatos szlovák félelmeket szítja.
