ÁSZ: nem volt verseny a ppp-s sportberuházásoknál

Lóránt Zoltán főigazgató a ppp-konstrukciót (a magán- és az közszféra együttműködésében megvalósuló beruházás) úgy jellemezte, hogy a privát fél végzi a beruházást, az üzemeltetés és a kereslet biztosítása közül pedig az egyiket. Ekkor kerülhet ki az államháztartás köréből a projekt. Varga Sándor főigazgató-helyettes elmondta, hogy a sportlétesítmények üzemeltetését sok esetben átvették az önkormányzatok, amely azzal járhat, hogy a beruházás visszakerül az államháztartás körébe. Az ÁSZ javaslatot tett arra, hogy az üzemeltetést a privát fél végezze, és akkor megoldódik ez a probléma.

A beruházásokra nem tolongtak a vállalkozók, például a hiányzó 650 tornateremből és a szintén hiányzó 146 tanuszodából egyaránt 18-18 épült fel. Verseny hiányában pedig elmaradt a ppp-konstrukció előnye: az olcsóbb építés és üzemeltetés – állapította meg az ÁSZ.

A másik ismertetett vizsgálat a szilárdhulladék gazdálkodást célozta. A számvevők megállapították, hogy míg Nyugat-Európában alig raknak le ilyen hulladékot, addig Magyarországon a szilárd szemét 60 százaléka kerül lerakókba, nem egyszer 100 kilométeres szállítással.

Az uniós követelményeknek megfelelően megvalósult a szelektív gyűjtés, a korszerűtlen lerakók bezárása, valamint a települési szilárdhulladék mennyiségének szinten tartása – mondta Tóthné Kiss Katalin osztályvezető. Magyarországon évi 4,4-4,8 millió tonna települési szilárdhulladék keletkezik, amelynek a térfogata viszont 30 százalékkal több – az eldobható csomagoló anyagok miatt –, mint volt néhány évvel korábban, ezt viszont nem méri az unió. A hasznosítási arány a múlt év végén 25,7 százalék volt, holott el kellett volna érnie a 40 százalékot. Ezért kerül sok hulladék a lerakókba.

Az energetikai célú hulladékhasznosításból az előkezelés hiányzik, ami mechanikai és biológiai kezelést jelent. Az ilyen hulladék tüzelésére alkalmas Mátrai Erőmű így német és osztrák szemetet éget.