A GVH-nak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) küldte el a megállapodás tervezetét, amely a versenyhivatal szerint valószínűleg nem ütközik a versenykorlátozó megállapodások tilalmába, mivel céljában vagy hatásában nem alkalmas a verseny korlátozására. A megállapodás, ha lennének is a versenyt korlátozó hatásai, a vonatkozó feltételek alapján mentesülhet a kartelltilalom alól – közölte a versenyhivatal.

A versenyhatóság a közleményt azért adta ki, mert az elmúlt napokban több híradás is megjelent a devizahitelezéssel kapcsolatos banki önszabályozással kapcsolatos elképzelésekről. A cikkek egy része a GVH szerint félreértelmezte a versenyhivatal ezzel kapcsolatos álláspontját, amikor azt állította, hogy a versenyhatóság a verseny korlátozásaként értékelné a bankok önkorlátozó lépéseit. Ezért tartotta fontosnak, hogy nyilvánosságra hozza az üggyel kapcsolatos pontos álláspontját.

A GVH sajtóközleménye szerint több olyan önszabályozást is vizsgált, ahol felmerült a verseny korlátozásának lehetősége. A hivatal rendelkezésére álló eszközök nem teszik lehetővé, hogy az ilyen megállapodásokat előzetesen mentesítse, azok hatásait a piaci szereplőknek kell megítélni. Mindazonáltal a jelen esetben a GVH nem valószínűsíti az adott önszabályozás-tervezet jogellenességét - tartalmazza a közlemény.

A GVH közölte: az MNB a devizahitelezés korlátozása tárgyában készülő önszabályozással kapcsolatban 2009. július 1-jén tájékoztatta a hivatalt a tervezett kódex aktuális változatáról. A tervek szerint a háztartások devizában történő eladósodottságának, a prudenciális kockázatoknak a mérséklését célozzák a szabályok, amelyek a magasabb kockázat megjelenítését, valamint a forinthitelek versenyképesebbé tételét szolgálnák.

A GVH 2009. július 10-én kelt válaszlevelében vázolta, hogy a piaci szereplők által kötött megállapodások, amennyiben alkalmasak a verseny korlátozására, beleütközhetnek a versenytörvény tilalmába.

A jogszabály szerint mentesül a kartelltilalom alól a megállapodás, ha hozzájárul a termelés vagy a forgalmazás ésszerűbb megszervezéséhez, a műszaki vagy a gazdasági fejlődés előmozdításához, a környezetvédelmi helyzet vagy a versenyképesség javulásához; ha a megállapodásból származó előnyök méltányos része a fogyasztóhoz, illetve az üzletfélhez jut; ha a gazdasági verseny velejáró korlátozása vagy kizárása a gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg, és nem teszi lehetővé az érintett áruk jelentős részével kapcsolatban a verseny kizárását.

Az MNB elnöke június 23-án jelentette be, hogy a felelős hitelezés erősítéséről, a devizahitelezéssel kapcsolatos kockázatok mérsékléséről egyeztetett a legnagyobb kereskedelmi bankok vezetőivel. Simor András azt kérte a bankvezetőktől, hogy közösen dolgozzanak ki olyan szabályokat, amelyek eredményeként a forintalapú hitelek a jelenleginél versenyképesebbek lehetnek a devizaalapúakkal szemben.

A javaslat a devizaalapú hitelek feltételeinek szigorítása révén növelné a forinthitelek versenyképességét. A bankok szerint meg kell találni az egyensúlyt, vagyis eleget tenni a kockázati követelményeknek úgy, hogy közben ne üljön le teljesen a hitelezés.

A jegybank a forintalapú hitelekhez képest magasabb jövedelmi tartalékot, a lakáshitelek esetében magasabb önrészt, alacsonyabb hitelfedezeti arányt (LTV) javasol, ami fedezetet nyújtana az árfolyam nagyobb mértékű ingadozására. Bizonyos korlátozások most is vannak. Az egyoldalú szerződésmódosításról szóló törvény szerint az LTV a portfolió egészére nem haladhatja meg a 70 százalékot, egyedileg pedig a 100 százalékot az új lakáshiteleknél. Ehhez képest javasol a jegybank a devizaalapú hitelek esetében szigorúbb korlátot felállítani.

Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója szerint a banki szakértők által kidolgozott javaslatukat hétfőn átküldték az MNB-nek, most az egyeztetések következő fordulója következik.